Versényi Miklós – Karcsa IV. (befejező) rész

A hosszú úton hazafelé a kocsiban természetesen az ügyről beszélgettünk, ahol Ladányi Gabi bácsi fővizsgáló is velünk volt.
Megemlítettem Józsika konok tagadását, szemtelen nyegle stílusát, és mondtam, hogy bizony a legszívesebben a belét kitapostam volna. Jót nevettünk a repülő írógépen is, amikor Gabi bácsitól megint tanultunk valamit, ami a későbbi munkánkra nézve meghatározó volt.
Elmondta, hogy az ölési ügyeknél a sértett halott, nem tudja elmondani az eseményeket, a legtöbb esetben tanú sincs, így azt hogy akkor mi történt, azt hogy megismerjük a történeti tényállást, csak a gyanúsított vallomásából tudhatjuk meg. Ha kajakra akarjuk a vallomást kiszedni belőle, akkor lehet, hogy bekeményít és csak azért sem mondja el. Nekünk a bizonyítás szempontjából viszont lényeges a részletes, mindent feltáró őszinte beismerő vallomás, szakzsargonnal a „bizonyítékok királynője”.(Regina probationum)
Az Életvédelmi Alosztály munkája tulajdonképpen ezzel le is zárult, az addig keletkezett iratokat átadtuk a vizsgálati osztálynak. Ahol az ügyet természetesen az ország legtapasztaltabb vizsgálója Ladányi Gábor kapta meg.
Jól éreztük, hogy a fogda léköre megteszi a hatását, mert pár nap elteltével Józsika meghunyászkodva, részletes beismerő vallomást tett.
Elmondta, hogy ismerte Juli nénit, hisz az apja is gyakran végzett nála alkalmi munkát a ház körül, édesanyja pedig többször vett tőle tojást és bort. Több alkalommal őt küldték borért, ismerte a házat belülről is.
A kérdéses délután a szülök által valahonnan hozott bórból Ő is jócskán fogyasztott és bizony még porzott a torka a családnak, de pénzük már nem volt.
Már este hat óra elmúlt amikor elindult otthonról, azzal a szándékkal, hogy majd Juli nénitől kér bort és majd az apja ledolgozza annak árát. Otthon nem mondott semmit hová megy nem is nagyon érdekelte a szülőket, hogy a gyerek mit csinál, és mikor megy haza.
Sötét volt már amikor a házhoz ért, az üres telek felőli oldalon átmászott a kerítésen, majd a házhoz ment. Sötét volt, kopogott az ajtón és szólongatta a sértettet. Benn a házban egyszer csak világosság lett, és Juli néni kiszólt, kérdezte, hogy ki az és mit akar. A gyanúsított közölte, hogy bort szeretne elvinni, engedje be. A néni azonban elzavarta, hogy menjen onnan, menjen haza.
Ekkor mérgében a lábával berúgta a bejárati ajtót, mely reccsenve kicsapódott. Belépve a zárt ámbitusra, ott állt vele szemben a néni, fehér hálóingben és nagyon meg volt rémülve. Az idős sértett megismerte a behatolót és fenyegetni kezdte, hogy szólni fog a helyi rendőrnek, ezért börtönbe fog menni, és két kézzel többször mellbe lökve tuszkolta kifelé az ajtón.
Józsika, ekkor ellökte magától a nénit aki beesett a nyitott ajtón keresztül a konyhába és hangosan segítségért kezdett kiabálni. Az elkövetőnk, ekkor a lelepleződéstől félve a konyha asztalon talált nagyméretű kést felkapta az előtér irányába hátráló sértettet fentről lefelé irányult mozdulattal többször mellkason szúrta. Kérdésre nem tudta megmondani hányszor szúrt, csak annyit válaszolt, hogy sokszor. Miután a néni hanyatt vágódott, még hangosan nyöszörgött, amit Józsika nem bírt hallgatni, ezért mellé térdelve, még többször mellen szúrta. Egyszer csak nem jött ki hang a néni torkán. Az öléshez használt kést ledobta a földre.
Gyanúsítottunk, ezután már nem is foglalkozott azzal hogy a bort megkeresse, gyorsan bement a konyhába ott a szekrény fiókjait kihúzgálva pénzt keresett. Mivel ott nem talált értéket, bement a nagyszobába és a kétajtós szekrény felső polcán megtalálta a néni fekete kis táskáját, abból valamennyi fém aprópénzt markolt ki. Ezután távozáskor a szoba asztalán lévő kicsi üveg vázából kikapott egy kis csokor színes művirágot, mert az nagyon szép volt és megtetszett neki, meg egyébként is „szereti a szép virágokat.”
A kerítésen kimászva az utcában lévő nyomos kútnál megmosta a kezét, mert az ragadt a vértől.
Haza felé menve emlékezete szerint a negyedik szomszédnál állt meg, kiabálására egy fiatal asszony jött ki. Ennek a hölgynek kínálta eladásra a csokor virágot, azonban az nevetve elküldte, hogy menjen haza. Haza felé menet útközben valahol a gazban eldobta a művirágot, de a helyre már nem emlékszik. Később az általa megadott útvonalon megkísérelték felkutatni a csokrot, azonban azt nem találták meg.
A lakásukra érve már mindenki aludt. Ő ekkor vette észre, hogy a rajta lévő sötétkék mackó alsó és felső és a focicipője és csupa vér, ezért azt levette és bedobta az ágy alá és lefeküdt aludni. Másnap amikor úgy 10.00 órakor felkelt, nem is gondolt arra hogy előző este mit tett. A véres nadrág zsebéből előkereste a házból ellopott pénzt, mely összesen 48.Ft. volt.
Elment a helyi kocsmába ott megivott egy kólát vett két csomag savanyú cukrot és elvitelre egy üveg üdítőt. Elment be a faluba a nővére lakására és a gyerekeknek oda adta a kólát és a csomag cukrot, majd nemsokára elment haza. Otthon mivel éhes volt kent magának egy szelet zsíros kenyeret és kiült az ajtó elé enni, ahol később elfogták a rendőrök.
Kihallgatása végén elmondta, hogy most már nagyon sajnálja Juli nénit, ha nem kiabált volna és nem fenyegeti, hogy rendőrkézre adja, akkor nem bántotta volna, félelmében ölte meg.
Ebben az ügyben sem kísértük figyelemmel, hogy a bíróság milyen ítéletet szabott ki, de biztos vagyok benne hogy Józsikának kemény éveket kellett leülnie.
Mi pedig folytattuk a munkánkat, hisz az élet a megyében rendesen zajlott, szinte minden hétre jutott egy élet elleni bűncselekmény, mindig jött egy újabb ügy amit meg kellett oldanunk.
Végezetül egy pár gondolat az idősek sérelmére elkövetett bűncselekményekről.
Népszámlálási adatok szerint ma Magyarországon minden ötödik ember időskorúnak számít, vagyis betöltötte a hatvanadik életévét. Területi eloszlásban Budapesten, illetve kistelepüléseken élnek a legtöbben, az idősek 61%-a nő. Napjainkra jelentősen csökkent a többgenerációs családok száma, az idős emberek többsége egyedül vagy másik időssel él együtt. Életkori, fizikai, mentális sajátosságaikból, helyzetükből, állapotukból adódóan, a társadalomban betöltött szerepüknél fogva az átlagnál sérülékenyebbek, kiszolgáltatottabbak, fokozottabban veszélyeztetettek bizonyos bűncselekményekkel szemben. Az idősek elsősorban vagyon elleni bűncselekmények, ezen belül pedig lopások (trükkös, besurranásos, betöréses lopások, zsebtolvajlás) továbbá csalások és rablások áldozatává válnak. Fenti deliktumok létrejöttében nagy szerepet játszik a sértetti közrehatás. Az időskorúak és egyedülállók sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén az elkövetők gyakran az e csoportba sorolt személyek segítőkészségét, hiszékenységét használják ki ahhoz, hogy lakásukba, házukba, különböző trükkökkel bejussanak, és onnan elsősorban készpénzt, takarékbetétkönyvet, ékszert tulajdonítsanak el. Elemzéseink szerint időskorúak nagyon sok esetben a részükről természetesen felmerülő segítségnyújtás következtében válnak áldozattá. Viszonylag könnyen kötnek ismeretséget, megbíznak idegen emberekben, örülnek, hogy beszélgetnek, ezáltal az elkövetők nagyobb nehézség nélkül bizalmukba férkőzhetnek.
Fizikai támadás esetén lehetőség szerint saját élete, testi épsége megóvása érdekében ne tanúsítson ellenállást, inkább teljesítse a támadó követeléseit, hiszen ezzel saját életét mentheti meg! Folyamatosan tartson kapcsolatot a „közelében” élőkkel, valamint a postással, polgárőrrel, orvossal, szociális gondozóval. Lehetőség szerint állapodjanak meg abban az előbb felsorolt személyekkel, hogy hetente vagy havonta mely időpontokban látogatják meg őket.
Az ablakokon lévő redőnyt azon helységekben, melyeket nem használ, napközben húzza fel, ezzel is azt a látszatot keltve, hogy a lakás valamennyi helyiségét lakják. Lehetőség szerint az előkertet művelje, mert az elhanyagolt kert látványa is arra enged következtetni, hogy a ház tulajdonosa egyedül élő, gyenge fizikumú, beteg ember, aki segítségre szorul, ezáltal védtelenné és célponttá válhat! Rendőrség számára kiemelten fontos terület az időskorúak, mint általában különösen védtelen csoport védekezési képességeinek növelése. Ennek érdekében valamennyi megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya időskorúak védelmét szolgáló ajánlásokat, programokat dolgoztak ki és azt eljuttatták a célcsoport részére. Érdeklődjön az önkormányzatnál, a helyi rendőrnél a házi jelzőrendszeres segítségnyújtás, illetve a vészhelyzeti segélyhívók beszerelésének lehetőségéről, ezek hiányában szereltessen be S.O.S segélyhívó jelzőberendezést (vezeték nélküli kapucsengő) rosszullét, betörés esetére!

Nagyon szépen kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
A reszkető kezű ősz apákat,
A hajlott hátú jó anyákat.
A ráncos és eres kezeket,
Az elszürkült, sápadt szemeket.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
Simogassátok meg a deres fejeket,
Csókoljátok meg a ráncos kezeket.
Öleljétek meg az öregeket,
Adjatok nekik szeretet.
Szenvedtek Ők már eleget,
A vigasztalóik ti legyetek.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.

( Óbecsey István: Szeressétek az öregeket…)

Versényi Miklós – Karcsa III. rész

Na ekkor kapott csak el igazán a harci láz, gyorsan elhagytam a helyszínt. Az utcára kiérve jelentettem a vezetőimnek, a bizottság eddigi megállapításait és hogy nagy valószínűséggel meg van az emberünk, aki alaposan gyanúsítható az emberölés elkövetésével.
A helyi körzeti rendőr természetesen ismerte Józsikát és közölte, hogy ilyenkor benn a falú központjában a nővérénél szokott tartózkodni, mert a szülők napszámban vannak.
Azonnal nagyobb erővel mentünk a testvér lakására, ahol csak a nő volt otthon. Az udvaron a homokos talajon jól lehetett látni a stoplis cipő lenyomatokat. Kérdésünkre elmondta, hogy Józsika volt náluk, pár percig időzött, majd azt mondta, hogy haza megy, mert éhes- Csodálkozott is hogy honnan volt pénze, mert hozott kólát és cukrot a kicsi gyerekeknek.
Rádión jelentettem Kisparancsnoknak a fejleményeket, akivel megbeszéltük, hogy megyünk a gyerek lakására az elfogást végrehajtani, míg ők megcsinálják a házkutatást. Az utca sarkán találkoztunk a kollégákkal, majd egyszerre értünk a lakáshoz.
A kocsiból kiszállva egy fiatal 16-17 év körüli srácot láttunk aki a bejárati ajtó előtti beton terasz szélén ült, kezében egy nagyméretű kés és nyugodtan ette a zsíros kenyerét. Nem volt meglepődve sem megijedve. Közelebb lépve felszólítottam, hogy tegye le a kést és a kenyeret és lépjen felénk két lépést. Szó nélkül engedelmeskedett az utasításnak. Megkérdeztük, hogy hívják, rezzenéstelen arccal közölte a nevét. Ő volt a mi emberünk, ekkor Melcsikével mellé léptünk, a kezét hátra csavartam és megbilincseltem. Nem ellenkezett, nem szólt egy szót sem, egyáltalán nem reagált a vele történtekre. Beültettük a gépkocsiba és a megbeszéltek alapján az első kihallgatásra a helyi Tanácsházára vittük. Közben oda érkezett a nővére is, így már az Ő jelenlétében Daragó Laciék a házkutatást is meg tudták tartani.
A Tanácsházán a házasságkötő teremben ültettük le a gyanúsítottunkat, őt a helyi rendőr őrizte. Várni kellett amíg befejeződik a házkutatás, mert a fiatalkorút a törvények értelmében csak nagykorú hozzátartozója jelenlétében lehetett kihallgatni, így vártuk, hogy meghozzák a nővérét.
Megszokott volt, hogy az a kolléga, vagy kollégák hallgatják ki a gyanúsítottat, akik az érdemleges információt hozták. Mi Melindával kimentünk és megbeszéltük a kihallgatási taktikát, mely abból állt, hogy engedjük, hogy az eseményeket szépen magától mondja el, majd csak utána teszünk fel neki kérdéseket, addigra a szemlét is befejezik és több adatunk lesz. Azt hittük, hogy sima egyszerű dolgunk lesz, kis fiatal srác, biztos mindent őszintén el fog mondani. Hát nagyot tévedtünk!!!
Józsikát a bejárati ajtónak háttal leültettük és megkezdtük a jegyzőkönyvi kihallgatását, a nővére jelenlétében. Több oldalon a személyi részt a formanyomtatványnak megfelelően kitöltöttük. A gyanúsítottunk 17 életévét betöltötte. A szabályoknak megfelelően közöltük vele azt hogy mivel gyanúsítjuk, ez ellen panasszal nem élt. Már ekkor a fiú nővére rászólt a testvérére, hogy ne mondjon semmit, tagadjon mindent le, ott sem volt, mondja azt hogy otthon aludt. Figyelmeztettük, hogy Ő csak jelen lehet a kihallgatáson de abba nem szólhat bele, nem irányíthatja, nem befolyásolhatja a testvérét. Mivel továbbra is ingerült hangnemben ordítozva szidott minket, azonnal kizavartuk a teremből.
Közben a helyi rendőr segítségével intézkedni kellett, hogy a sok kíváncsiskodó, bámészkodó embert a Tanácsháza udvaráról is el kellett távolítani, mert többen szinte az ablakokra rátapadva leskelődtek befelé, mellyel zavarták az eljárási cselekményt. Kisparancsnok az ajtón csendben belépett, úgy hogy a gyanúsított nem vette észre és mutatta, illetve jelezte, hogy a házkutatáson megtalálták Józsika ruháját és focicipőjét, mely merő vér volt. Kimentem hozzá és akkor mondta el, hogy a gyerek szobájában az ágy alá bedobva találták meg a nagyon fontos bizonyítékot.
Közben egy másik irodában Marcsák Zoli már írta a helyszíni szemle jegyzőkönyvet, azok a kollégák akiknek már nem volt feladatuk, felszabadultan söröztek és a Tanácselnök által beszerzett tepertőből falatoztak. Már csak ránk a gyanúsított kihallgatására vártak.
A kihallgatás nem volt egyszerű, mert Józsika megfogadta a nővére ajánlását, mindent tagadott, szinte odáig fajult a dolog, hogy már azt is tagadta, hogy Karcsán lakik. Természetesen a sértettet nem ismerte, soha nem járt az udvarán sem, még abban az utcában sem közlekedett. Ő semmilyen virágot nem árult előző este, szóval nem csinált semmit, nem volt sehol, otthonról ki sem mozdult, melyet majd természetesen a szülei igazolni fognak. Mindezeket nyeglén, szemtelenül adta elő. Nekem már nagyon viszketett a tenyerem, éreztem, hogy ebből „kovács műhely” lesz.
Drága kolléganőm egyre szigorúbb szemmel nézte Józsikát, aki nagyon be volt szarva, azt mondta, hogy Melinda „szemmel veri és az az érzése, hogy meg akarja ölni.” Hát az biztos hogy volt egy nézése, én már ismertem.
Az agyam akkor borult el, amikor rákérdeztem, hogy a mitől lett csurom vér a ruhája és az hogy került az ágya alá. A válasza a legnagyobb természetességgel az volt hogy azt mi rendőrök véreztük be és tettük oda.
Melindánál ekkor gurult el a gyógyszer, engem megelőzve felkapta az igen jó súlyú Erika márkájú írógépet és azt hozzá vágta Józsikához. Még szerencse, hogy csak a mellét találta el és nem okozott sérülést.
Egyszerűen nem lehetett érdemben kommunikálni a kis majommal, mindent tagadott. Nem kínlódtunk vele tovább, elkészítettük az őrizetbevételi határozatot, ami ellen természetesen panasszal élt, mert milyen alapon zárjuk mi be amikor Ő ártatlan. Tudtuk, hogy Józsika aki egyébként első bűntényes volt, nem lesz ilyen nagy legény ha egy pár napig megszívja majd a fogda légköre.
A csapat örömmel, megnyugvással és büszkén indult haza, hisz elfogtuk az emberölés elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt.
Másnap csak pár nyomozó tért vissza a faluba, még egy pár tanút- Józsika pénzköltésére stb. – kihallgatni.

Versényi Miklós – Karcsa II. rész

A csapat többi tagja pedig a vezetőinket körbe állva ott az utcán meghallgattuk a helyi körzeti megbízottat.
A helyi kolléga elmondta, hogy az idős néni egyedül élt a házban, férje 25 éve meghalt, gyermekeik távol élnek, csak ritkán látogatták meg. Kis özvegyi nyugdíját, a kertben megtermelt zöldségek, tört dió, a nevelt tyúkok tojásainak, valamint az udvaron termő szőlőből készített nova bor eladásából pótolta ki. Nem járt piacra a kis portékáit a házhoz járó embereknek adta el.
Barátságos, mindenkihez kedves embernek ismerték meg, szívesen beszélgetett a szomszédokkal, a postással, de akár idegenekkel is.
A nagyobb kerti munkákat – ásás, favágás – már nem tudta elvégezni azt a helyben lakó napszámosokkal csináltatta meg, melyért némi pénzt és bort vagy zöldséget adott.
Az adatok szerint sok ember járt be a nénihez, vásárlás, alakalmi munka és borivás borvásárlás miatt. Egyértelmű volt hogy a sértett zugkocsmát üzemeltetett, ahová bizony sok csavargó alkoholista járt.
A szomszédok elmondása alapján a néni korán, szinte mindig pontosan este 18.00 órakor bezárta a kiskaput és ment lefeküdni, kutyája nem volt így a lakás ajtaját is bezárta. Reggelente 06.00 órakor már kiengedte a tyúkokat és a kertben tett vett.
A körzeti megbízott és a szemben lakó szomszéd felsorolták azokat a személyeket akik tudomásuk szerint bejártak az udvarra és kapcsolatot tartottak a sértettel. Ezen személyeket be kellett vinni a Tanácsházára és ott részletesen el kellett számoltatni, alibiztetni.
A többi nyomozónak pedig az ilyenkor szokásos adatgyűjtést házalást kellett végrehajtani. Feladat volt a sértett életkörülményeire, szokásaira, jellemére az oda járó emberekre, az előző napi mozgására, ténykedésére, az ott megjelenő személyek kilétére, az utcában a faluban megjelenő idegenekre, esetleg nem megszokott eseményre, személyre vonatkozóan információszerzés.
A házalást, adatgyűjtést Lajcsák Melinda társammal az utca helyszín felőli oldalán kezdtük meg. A sértett házához a legközelebbi épület kb. 60 m-re volt, a közbenső részen gazos elhanyagolt üres telek állt. A negyedik házhoz érve a kaput megnyitva bementünk. Egy nagyon csinos fiatalasszony jött elénk, be sem kellett mutatkoznunk, tudta, hogy rendőrök vagyunk és hogy milyen ügy kapcsán kerestük meg. Mivel láttuk, hogy éppen nagymosásban van és közben az ebédet is főzte, invitálása ellenére nem mentünk be a lakásba, ott az udvaron beszélgettünk. Láttam, hogy kölcsönös a szimpátia – hisz jóvágású snájdig zsaru voltam – pláne amikor rákérdeztem, hogy milyen finomságot készít ebédre tudtam, hogy beloptam magam a szívébe. Rögtön meg is hívott minket ha időnk engedi menjünk ebédeljünk meg. Nagyon csábító volt a dolog, de a munka az munka és megköszönve kedvességét fájó szívvel visszautasítottuk azt.
Rátértünk a sértett életvitelére, szokásaira, a hozzá járó személyekre és természetesen közben a szolgáltatott információkat jegyzeteltünk.
Arra a kérdésemre, hogy előző nap az esti órákban történt e valami szokatlan az utcában, láttak e idegeneket, vagy bárkit aki arra járt.
Mosolyogva mesélte, hogy semmi különös nem történt ha csak az nem hogy úgy este nyolc körül már sötét volt amikor a kapun bekiabált a faluban lakó fiatal srác – ettől kezdve nevezzük Józsinak –. Mivel ismerte, így kiment hozzá a kapuba. Látta, hogy a srác be van rúgva és a kezében egy művirágból készült csokor volt, amit eladásra kínált fel. Azt mondta, hogy még szeretne inni ezért otthonról elhozott virágot akarja eladni 20 Ft-ért.
A tanú csak nevetett és elküldte, hogy minek neki már többet inni, így is be van piálva, menjen haza és feküdjön le. Arra nem tudott választ adni, hogy Józsika járt e Juli nénihez alkalmi munkát végezni, de azt tudta, hogy annak az anyja sokszor ment és kért vagy vett tojást, zöldséget és bort a sértettől. Kérdésre elmondta, hogy a gyereken sötét mackó alsó és felső, a lábán mint mindig egy stoplis focicipő volt. A ruházaton nem látott semmilyen szennyeződést, de sötét is volt meg nem is nagyon érdekelte, nem figyelte meg nem gondolt semmi rosszra. Józsika pár perc elteltével elindult a lakásuk irányába. Kérésünkre a kert végéből megmutatta, merre lakik a srác. A tanú lakásától kb. 100 m-re egy kis közön kellett jobbra lefordulni, ott egy kb. 200 m- széles gazos füves területen egy kitaposott ösvényen lehetett eljutni egy párhuzamos utcára, ahol a fiú lakott a szüleivel.
Ezután pár perc kölcsönös flörtölés után elköszöntünk a tanútól. Én már ekkor éreztem, tudtam, hogy meg van a tettesünk, ez lesz a jó vonal csak végig kell menni rajta. Az utcára érve Melcsike még morgolódott is hogy „mit udvarolsz a csajnak, – láttam, hogy egy kicsit féltékeny volt -otthon van neked Évike, az aranyos kis feleséged”. Már fordult volna a következő ház irányába, amikor vigyorogva szóltam, hogy nem megyünk tovább, mert meg van a tettesünk. Melcsike tanulva a Tiszaújvárosi újszülött ügy kapcsán tudta, hogy amit mondok azt komolyan kell venni, már bebizonyosodott, hogy jók a megérzéseim, és azonnal indult utánam vissza a helyszínre. A ház előtt kinn az utcán állt és várakozott Csacsovszki László a megyei bűnügyi osztály vezetője, Németh Ottó bácsi a technikai osztály vezetője és Daragó Laci „ Kisparancsnok „ életvédelmi alosztály vezető. Még ők sem mentek be a helyszínre nem zavarták az ott dolgozó kollégákat.
Oda érve azonnal jelentettem a tanú által szolgáltatott érdemleges adatot, amire mindannyian felkapták a fejüket. Kértem, hogy engedélyezzék, hogy beszéljek a szemlebizottság vezetőjével. Meg kellett tudni, hogy benn a házban van e művirág, illetve találtak e lábnyomot ami feltehetően az élkövetőtől származik.
Engedélyt megkaptam, de felhívták a figyelmemet, hogy a házig vezető út bal oldalán menjek és hívjam ki a bizottság vezetőjét.
Nagyon óvatosan a lábam elé nézve mentem, nehogy valami nyomot megsemmisítsek, majd a bejárati ajtótól pár lépésre megálltam és bekiabáltam Zolinak. Pár perc elteltével a kolléga kijött, akkor láttam a nyitott ajtón keresztül az elhaltat. Egy idős ősz hajú, kicsi és nagyon vékony néni feküdt hanyatt a kövön és a mellénél a hálóing vöröslött a vértől, a teste és a feje körül vastagon volt az alvadt vér. A feje mellett a földön ott volt az elkövetés eszköze egy hatalmas kés.
Zoli elmondta, hogy az elkövető beszakította a bejárati ajtót, majd egy kb. 30 cm penge hosszúságú – mint később kiderült a helyszínen talált – disznóölő késsel brutálisan össze szurkálta a sértettet. Husz nagy erővel szemből leadott szúrt sérülés volt a sértetten, melyek közül három a sértett hátán jött ki, szabályosan átdöfte a vékony testet. A lakásban kutatási nyomok vannak, az esetlegesen eltulajdonított tárgyakról majd később a sértett lánya tud nyilatkozni, de feltehetően pénz hiányzik, mert a „ tiszta szobában „ lévő szekrény előtt a földön nyitva találták meg a néni fekete színű lakk ridiküljét, körülötte szétszóródva fém aprópénz volt. Kérdésre elmondta, hogy a lakás szinte minden helyiségében vannak különböző művirágok.
Megmutatta az ablak előtt húzódó kiskertben az elgereblyézett talajon talált lábnyomcsapást, mely egy kisméretű stoplis focicipőtől származó nyomot mutatott.

Versényi Miklós – Karcsa I. rész

Aki a virágot szereti rossz ember nem lehet. Vagy mégis?

Az eset 1989 szeptemberében a Borsod megyei Karcsa községben a Bodrogköz egyik legrégebbi és legszebb településén történt. Az ott élő emberek egy része a mezőgazdaságból, állattartásból élt, míg sokan a közeli Sárospatakra és Sátoraljaújhelybe jártak be dolgozni. A falu egy csendes nyugodt, békés település, ahol néhány kisebb lopáson kívül súlyos bűncselekmény több évtizede nem történt. Az ott élők java része időskorú, a fiatalok inkább a városokba keresik a boldogulásukat. A községen átvezető úton gyér a forgalom, idegenek nem nagyon jártak arra. A lakosok barátságosak, nyitottak, vendégszeretőek.
Az emberek ahogy faluhelyeken már megszokás a tyúkokkal fekszenek és kelnek.
A sértettünk, nevezzük Juli néninek 75 éves egyedül élő özvegyasszony, aki férjét 25 éve elvesztette, ahogy szokta este 18.00 órakor a kiskaput bezárta. A házba bemenve levetkőzött, felvette fehér hosszú hálóingét és a konyhában lévő ágyra lefeküdt, elmondott egy imát és megpróbált elaludni.
Már éppen elszenderedett amikor az ajtón kopogást hallott. Lassan kikászálódott az ágyból, közben arra gondolt, ki lehet az és mit akar, hisz rendes ember ilyenkor már otthon van és lepihen. Kiszólt, ki az, mit akarsz, már lefeküdtem.
Hát én vagyok Juli néni, adjon már egy kis bort. A hang alapján nem ismerte fel az esti látogatót, de gyorsan válaszolt, hogy nincs bor, késő van, majd gyere holnap, most menj haza………
Másnap reggel 08.00 órakor a szemben lakó szomszédasszonynak feltűnt, hogy a szokástól eltérően még nem látta Juli nénit a kertben jönni menni, még a tyúkokat sem engedte ki. Csak nem beteg hogy még nem kelt fel? Aggódva ment a kapuhoz és bekiabálva a nevén szólongatta. Mivel válasz nem volt, haza ment és magához vette a Juli nénitől kapott kapukulcsot és gyorsan ment, hátha segíteni kell. A kiskaput kinyitva ment a ház irányába, és már feltűnt neki, hogy a ház bejárati ajtaja be van szakítva az résnyire nyitva van. Az ajtót belökve felsikoltott a rémülettől, mert Juli néni a zárt ámbitus kövén hanyatt vérbe fagyva feküdt, mellén a hófehér hálóing csupa merő egy vér volt.
Szinte sokkos állapotban rohant haza és szólt a férjének, hogy értesítse azonnal a rendőrséget, mert megölték Juli nénit. A csendes kis településen futótűzként terjedt a hír, mentek a találgatások, mi történt, kinek árthatott az a szegény néni, ki tehette.
A helyi körzeti megbízott azonnal a helyszínre ment, majd jelentést tett a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság ügyeletére és biztosította a helyszínt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei nyomozók kiérkezéséig.
Ahogy ilyen esetekben lenni szokott, pillanatok alatt összeállt a helyszínre vonulók csapata. Ment a megyei forrónyomos csoport, a teljes bűnügyi osztály, több kolléga a Vizsgálati és Gazdaságvédelmi osztályról is, valamint a bűnügyi technikai osztály munkatársai.
A helyszínen csatlakozott hozzánk a helyi kapitányság bűnügyi nyomozói stábja is. Óriási erővel mentünk a helyszínre, de ilyen esetekben főleg az első napokban ez nagyon fontos. Rengeteg a feladat amit gyorsan és szakszerűen el kell végezni, valamint pszichés üzenete is van egyrészt a falu lakosságának, hogy ott vagyunk és mindent megteszünk a tettes elfogása érdekében, másrészt üzenet az elkövetőnek is, hogy nem úszhatja meg, felelni fog a tettéért.
A forrónyomon felderítés fogalma és jelentősége:
A nyomozással foglalkozó szakemberek viszonylag hamar rájöttek, hogy a jelentősebb, a szerteágazó bűnügyek esetében a tudomásra jutás után nem elegendő, ha a szemlét megtartják, más azonnali összehangolt intézkedésekre i szükség van.
Az idő múlásával nyomozás eredményességének lehetősége csökken, az emlékezetek lhalványulnak a tárgyi bizonyítási eszközök, illetve a rajtuk lévő nyomok anyagmaradványok a szakember számára is elvesznek a bizonyítás szempontjából használhatatlanná válnak.
A felderítés tehát gyors intézkedéseket és jól szervezett nyomozói egységeket kíván meg. Ennek megfelelően alakult ki és nyert teret a gyakorlatban az ún. „forrónyomon felderítés” nyomozásszervezési modellje.
Egyik legfontosabb célja a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személyek felderítése és elfogása. A szemle ez esetben része a forrónyomon felderítésnek, melynek keretében a büntetőeljárási törvényben meghatározott bizonyítási eszközöket a kényszerjellegű és más nyomozási intézkedéseket már az eljárás kezdeti szakaszában összehangoltan alkalmazzák.
A bevetett erők (az akciócsoport) szervezeti felépítése sajátos, munkája több szolgálati ág együttes és összehangolt tevékenységén alapul.

A forrónyomon felderítés feladatai:
- az életmentés, az elsősegélynyújtás, a kárveszély elhárítása
- a közrend helyreállítása
- a még folyamatban lévő bűncselekmények megszakítása
- újabb bűncselekmények elkövetésének megakadályozása
- az elkövető üldözése, elfogása és kilétének megállapítása
- a személyi és tárgyi bizonyítékok felkutatása az információk rögzítése, értékelése és a további nyomozás számára a következtetések levonása.

A forrónyomon felderítés szervezeti modellje:
A forrónyomon felderítés nyomozásszervezési modelljének esetében az itt résztvevő rendőri erők (közbiztonsági, közlekedési és nyomozói szolgálat) az ún. akciócsoportba tartoznak, melynek vezetője az akciócsoport parancsnoka. Az akciócsoport parancsnokát általában a helyi rendőrkapitányságok és a főkapitányságok vagy a magasabb szolgálati egységek vezetője havi állományparancsban jelöli ki hosszabb időre – általában egy hét időtartamra – esetenként azonban csak egyetlen alkalomra.
A vezető feladatai: irányítás, a különböző szolgálati ágak beosztottai munkájának összehangolása, a beérkező információk elemzése, értékelése, a feladat meghatározás és az ellenőrzés.
Az akciócsoport vezetője az ügyelettel (ahol működik, a Bevetésirányítási Központtal) valamint az akciócsoport minden egységével (különösen a helyszíni szemlebizottság vezetőjével a nyomozócsoport(ok) vezetőjével) megfelelő hírösszeköttetésben kell lennie és tevékenységének a változó körülményekhez kell igazodnia.
Ha az akciócsoporton belül a beosztottak több szolgálati ághoz tartoznak ez az egyszemélyi vezető utasításadási jogát nem érintheti. Ha az elkövető más rendőrhatóság területére menekült a parancsnok az ügyeleten keresztül gondoskodik a tájékoztatásukról.
Az akciócsoport létszámát és összetételét a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyessége, valamint a rendelkezésre álló erők figyelembevételével kell meghatározni.
A forrónyomon felderítés tagjai közül, egyesek ún. „otthonülős” ügyeleti rendszerben a nap minden órájában készen állnak arra, hogy szükség esetén, ha a feltételek fennállnak, megkezdjék a felderítés kezdeti lépéseit.

A forrónyomon felderítés taktikája:
A forrónyomon felderítés elrendelésére akkor kerülhet sor, ha a bűncselekmény elkövetése és a hatóság tudomására jutása között viszonylag rövid idő telik el.
Ez bűncselekmény fajtától függően különböző lehet pl. emberölés esetén elképzelhető akár 24-48 óra elmúlása is.

A döntéshez célszerű figyelembe venni, hogy a kriminalisztikai tapasztalatok szerint a gyors intézkedések különösen a következő területeken hozhatnak jelentős eredményeket:

– az élet elleni bűncselekmények, a rablások, az erőszakos jellegű bűncselekmények;
– a nemi erkölcs elleni súlyos bűncselekmények;
– a nagy kárértékű, illetve sorozat-bűncselekményként bekövetkező betöréses lopások;
– a körözés vonalán a magatehetetlen, gyermekkorú vagy idős – így könnyen bűncselekmény áldozatává váló – eltűnt személyek esetén;
– hatóság őrizetéből megszökött veszélyes bűnözők elfogása esetén.

A forrónyomon felderítés általában halaszthatatlan nyomozási intézkedések formájában valósul meg. Elrendelésére – kevés kivételtől eltekintve – a tipikusan helyszínes bűncselekmények esetében kerül sor.
A forrónyomon felderítés szervezetében a helyszíni szemle egyes vonatkozásaiban eltér a hagyományos módszerektől. A szemle megkezdése előtt rendkívül fontos a bizottság vezetőjének az elképzelése a megtörtént bűncselekmény esetleges lefolyásáról.
Ennek során a sértettől nyert információk, a helyszínbiztosító jelentése a felfedező vagy más tanúk elmondása, a helyszínnek a szemle megkezdése előtti megtekintése, a szaktanácsadóval (bűnügyi technikussal) folytatott konzultáció alapján felépíti magában a múltbeli cselekvés valószínű lefolyását. ( Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi és Büntetés-Végrehajtási Jogi Tanszék jegyzete)
Kb. 10.00 óra volt mire kiérkeztünk a helyszínre. A helyszín Sátoraljaújhely felől a faluba beérkezve a főutcából balra az első utca jobb oldali saroktelke volt. Marcsák Zoli barátom és csapata megkezdte a helyszíni szemlét.

A helyszíni szemle fogalma:

Eljárásjogi alakisághoz kötött nyomozási cselekmény, amelynek során megfigyelik és rögzítik a helyszínen talált állapotot, helyzetet, körülményeket; továbbá felkutatják, megvizsgálják, és oly módon rögzítik a nyomokat, nyomhordozókat, anyagmaradványokat, egyéb elváltozásokat és mindezek összefüggéseit, hogy a szemle során feltárt és rögzített tények támpontot nyújtsanak a nyomozáshoz, és az eljárás során bizonyítékként felhasználhatóak legyenek.

Jellemzői:

– halaszthatatlan (azonnali intézkedést igénylő),
– helyettesíthetetlen,
– eredeti formájában megismételhetetlen.

Az emberölés helyszínén sajátos feladatként jelentkezik:

– nyomkövető kutya alkalmazása
– szituációs kutatójelleg
– eszköz felkutatása
– sértett iratainak vizsgálata (feljegyzései, személyes tárgyai)
– támadás módjának valószínű lefolyása
– az áldozat és tettes egymáshoz fűződő kapcsolata
– nyílt terep (ha ez a helyszín, akkor annak földrajzi fekvése is beletartozik a helyszíni szemlébe)
– meglepetésszerű-e a támadás

A halottszemle speciális feladatai (a halottszemlére a helyszíni szemle keretein belül kerül sor):

– a holttest helyzetének megállapítása (a talált testhelyzetet fényképezéssel kell rögzíteni)
– a rögzítés után a holttest külső vizsgálata következik (a ruházattal nem fedett testrészeket vetik szemle alá, található-e rajtuk sérülések)
– a ruházat átvizsgálása – lényeges kérdés az áldozat kilétének megállapítása: személyes okmányok, hullakozmetika, fénykép, körözés, tetoválás, csonkolás, műtéti hegek)
– holttest lemeztelenítése és vizsgálata
– halottszemlén a ruházatot le kell foglalni
– a halál időpontjának megállapítása
– vér és hajminta vétel.

A holttest hajából mindig mintát kell venni. Jogszabály kötelezően előírja, hogy bűncselekmény alapos gyanúja esetén két szakértős boncolást kell elrendelni.( Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi és Büntetés-Végrehajtási Jogi Tanszék jegyzete)