Versényi Miklós – Karcsa I. rész

Aki a virágot szereti rossz ember nem lehet. Vagy mégis?

Az eset 1989 szeptemberében a Borsod megyei Karcsa községben a Bodrogköz egyik legrégebbi és legszebb településén történt. Az ott élő emberek egy része a mezőgazdaságból, állattartásból élt, míg sokan a közeli Sárospatakra és Sátoraljaújhelybe jártak be dolgozni. A falu egy csendes nyugodt, békés település, ahol néhány kisebb lopáson kívül súlyos bűncselekmény több évtizede nem történt. Az ott élők java része időskorú, a fiatalok inkább a városokba keresik a boldogulásukat. A községen átvezető úton gyér a forgalom, idegenek nem nagyon jártak arra. A lakosok barátságosak, nyitottak, vendégszeretőek.
Az emberek ahogy faluhelyeken már megszokás a tyúkokkal fekszenek és kelnek.
A sértettünk, nevezzük Juli néninek 75 éves egyedül élő özvegyasszony, aki férjét 25 éve elvesztette, ahogy szokta este 18.00 órakor a kiskaput bezárta. A házba bemenve levetkőzött, felvette fehér hosszú hálóingét és a konyhában lévő ágyra lefeküdt, elmondott egy imát és megpróbált elaludni.
Már éppen elszenderedett amikor az ajtón kopogást hallott. Lassan kikászálódott az ágyból, közben arra gondolt, ki lehet az és mit akar, hisz rendes ember ilyenkor már otthon van és lepihen. Kiszólt, ki az, mit akarsz, már lefeküdtem.
Hát én vagyok Juli néni, adjon már egy kis bort. A hang alapján nem ismerte fel az esti látogatót, de gyorsan válaszolt, hogy nincs bor, késő van, majd gyere holnap, most menj haza………
Másnap reggel 08.00 órakor a szemben lakó szomszédasszonynak feltűnt, hogy a szokástól eltérően még nem látta Juli nénit a kertben jönni menni, még a tyúkokat sem engedte ki. Csak nem beteg hogy még nem kelt fel? Aggódva ment a kapuhoz és bekiabálva a nevén szólongatta. Mivel válasz nem volt, haza ment és magához vette a Juli nénitől kapott kapukulcsot és gyorsan ment, hátha segíteni kell. A kiskaput kinyitva ment a ház irányába, és már feltűnt neki, hogy a ház bejárati ajtaja be van szakítva az résnyire nyitva van. Az ajtót belökve felsikoltott a rémülettől, mert Juli néni a zárt ámbitus kövén hanyatt vérbe fagyva feküdt, mellén a hófehér hálóing csupa merő egy vér volt.
Szinte sokkos állapotban rohant haza és szólt a férjének, hogy értesítse azonnal a rendőrséget, mert megölték Juli nénit. A csendes kis településen futótűzként terjedt a hír, mentek a találgatások, mi történt, kinek árthatott az a szegény néni, ki tehette.
A helyi körzeti megbízott azonnal a helyszínre ment, majd jelentést tett a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság ügyeletére és biztosította a helyszínt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei nyomozók kiérkezéséig.
Ahogy ilyen esetekben lenni szokott, pillanatok alatt összeállt a helyszínre vonulók csapata. Ment a megyei forrónyomos csoport, a teljes bűnügyi osztály, több kolléga a Vizsgálati és Gazdaságvédelmi osztályról is, valamint a bűnügyi technikai osztály munkatársai.
A helyszínen csatlakozott hozzánk a helyi kapitányság bűnügyi nyomozói stábja is. Óriási erővel mentünk a helyszínre, de ilyen esetekben főleg az első napokban ez nagyon fontos. Rengeteg a feladat amit gyorsan és szakszerűen el kell végezni, valamint pszichés üzenete is van egyrészt a falu lakosságának, hogy ott vagyunk és mindent megteszünk a tettes elfogása érdekében, másrészt üzenet az elkövetőnek is, hogy nem úszhatja meg, felelni fog a tettéért.
A forrónyomon felderítés fogalma és jelentősége:
A nyomozással foglalkozó szakemberek viszonylag hamar rájöttek, hogy a jelentősebb, a szerteágazó bűnügyek esetében a tudomásra jutás után nem elegendő, ha a szemlét megtartják, más azonnali összehangolt intézkedésekre i szükség van.
Az idő múlásával nyomozás eredményességének lehetősége csökken, az emlékezetek lhalványulnak a tárgyi bizonyítási eszközök, illetve a rajtuk lévő nyomok anyagmaradványok a szakember számára is elvesznek a bizonyítás szempontjából használhatatlanná válnak.
A felderítés tehát gyors intézkedéseket és jól szervezett nyomozói egységeket kíván meg. Ennek megfelelően alakult ki és nyert teret a gyakorlatban az ún. „forrónyomon felderítés” nyomozásszervezési modellje.
Egyik legfontosabb célja a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személyek felderítése és elfogása. A szemle ez esetben része a forrónyomon felderítésnek, melynek keretében a büntetőeljárási törvényben meghatározott bizonyítási eszközöket a kényszerjellegű és más nyomozási intézkedéseket már az eljárás kezdeti szakaszában összehangoltan alkalmazzák.
A bevetett erők (az akciócsoport) szervezeti felépítése sajátos, munkája több szolgálati ág együttes és összehangolt tevékenységén alapul.

A forrónyomon felderítés feladatai:
- az életmentés, az elsősegélynyújtás, a kárveszély elhárítása
- a közrend helyreállítása
- a még folyamatban lévő bűncselekmények megszakítása
- újabb bűncselekmények elkövetésének megakadályozása
- az elkövető üldözése, elfogása és kilétének megállapítása
- a személyi és tárgyi bizonyítékok felkutatása az információk rögzítése, értékelése és a további nyomozás számára a következtetések levonása.

A forrónyomon felderítés szervezeti modellje:
A forrónyomon felderítés nyomozásszervezési modelljének esetében az itt résztvevő rendőri erők (közbiztonsági, közlekedési és nyomozói szolgálat) az ún. akciócsoportba tartoznak, melynek vezetője az akciócsoport parancsnoka. Az akciócsoport parancsnokát általában a helyi rendőrkapitányságok és a főkapitányságok vagy a magasabb szolgálati egységek vezetője havi állományparancsban jelöli ki hosszabb időre – általában egy hét időtartamra – esetenként azonban csak egyetlen alkalomra.
A vezető feladatai: irányítás, a különböző szolgálati ágak beosztottai munkájának összehangolása, a beérkező információk elemzése, értékelése, a feladat meghatározás és az ellenőrzés.
Az akciócsoport vezetője az ügyelettel (ahol működik, a Bevetésirányítási Központtal) valamint az akciócsoport minden egységével (különösen a helyszíni szemlebizottság vezetőjével a nyomozócsoport(ok) vezetőjével) megfelelő hírösszeköttetésben kell lennie és tevékenységének a változó körülményekhez kell igazodnia.
Ha az akciócsoporton belül a beosztottak több szolgálati ághoz tartoznak ez az egyszemélyi vezető utasításadási jogát nem érintheti. Ha az elkövető más rendőrhatóság területére menekült a parancsnok az ügyeleten keresztül gondoskodik a tájékoztatásukról.
Az akciócsoport létszámát és összetételét a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyessége, valamint a rendelkezésre álló erők figyelembevételével kell meghatározni.
A forrónyomon felderítés tagjai közül, egyesek ún. „otthonülős” ügyeleti rendszerben a nap minden órájában készen állnak arra, hogy szükség esetén, ha a feltételek fennállnak, megkezdjék a felderítés kezdeti lépéseit.

A forrónyomon felderítés taktikája:
A forrónyomon felderítés elrendelésére akkor kerülhet sor, ha a bűncselekmény elkövetése és a hatóság tudomására jutása között viszonylag rövid idő telik el.
Ez bűncselekmény fajtától függően különböző lehet pl. emberölés esetén elképzelhető akár 24-48 óra elmúlása is.

A döntéshez célszerű figyelembe venni, hogy a kriminalisztikai tapasztalatok szerint a gyors intézkedések különösen a következő területeken hozhatnak jelentős eredményeket:

– az élet elleni bűncselekmények, a rablások, az erőszakos jellegű bűncselekmények;
– a nemi erkölcs elleni súlyos bűncselekmények;
– a nagy kárértékű, illetve sorozat-bűncselekményként bekövetkező betöréses lopások;
– a körözés vonalán a magatehetetlen, gyermekkorú vagy idős – így könnyen bűncselekmény áldozatává váló – eltűnt személyek esetén;
– hatóság őrizetéből megszökött veszélyes bűnözők elfogása esetén.

A forrónyomon felderítés általában halaszthatatlan nyomozási intézkedések formájában valósul meg. Elrendelésére – kevés kivételtől eltekintve – a tipikusan helyszínes bűncselekmények esetében kerül sor.
A forrónyomon felderítés szervezetében a helyszíni szemle egyes vonatkozásaiban eltér a hagyományos módszerektől. A szemle megkezdése előtt rendkívül fontos a bizottság vezetőjének az elképzelése a megtörtént bűncselekmény esetleges lefolyásáról.
Ennek során a sértettől nyert információk, a helyszínbiztosító jelentése a felfedező vagy más tanúk elmondása, a helyszínnek a szemle megkezdése előtti megtekintése, a szaktanácsadóval (bűnügyi technikussal) folytatott konzultáció alapján felépíti magában a múltbeli cselekvés valószínű lefolyását. ( Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi és Büntetés-Végrehajtási Jogi Tanszék jegyzete)
Kb. 10.00 óra volt mire kiérkeztünk a helyszínre. A helyszín Sátoraljaújhely felől a faluba beérkezve a főutcából balra az első utca jobb oldali saroktelke volt. Marcsák Zoli barátom és csapata megkezdte a helyszíni szemlét.

A helyszíni szemle fogalma:

Eljárásjogi alakisághoz kötött nyomozási cselekmény, amelynek során megfigyelik és rögzítik a helyszínen talált állapotot, helyzetet, körülményeket; továbbá felkutatják, megvizsgálják, és oly módon rögzítik a nyomokat, nyomhordozókat, anyagmaradványokat, egyéb elváltozásokat és mindezek összefüggéseit, hogy a szemle során feltárt és rögzített tények támpontot nyújtsanak a nyomozáshoz, és az eljárás során bizonyítékként felhasználhatóak legyenek.

Jellemzői:

– halaszthatatlan (azonnali intézkedést igénylő),
– helyettesíthetetlen,
– eredeti formájában megismételhetetlen.

Az emberölés helyszínén sajátos feladatként jelentkezik:

– nyomkövető kutya alkalmazása
– szituációs kutatójelleg
– eszköz felkutatása
– sértett iratainak vizsgálata (feljegyzései, személyes tárgyai)
– támadás módjának valószínű lefolyása
– az áldozat és tettes egymáshoz fűződő kapcsolata
– nyílt terep (ha ez a helyszín, akkor annak földrajzi fekvése is beletartozik a helyszíni szemlébe)
– meglepetésszerű-e a támadás

A halottszemle speciális feladatai (a halottszemlére a helyszíni szemle keretein belül kerül sor):

– a holttest helyzetének megállapítása (a talált testhelyzetet fényképezéssel kell rögzíteni)
– a rögzítés után a holttest külső vizsgálata következik (a ruházattal nem fedett testrészeket vetik szemle alá, található-e rajtuk sérülések)
– a ruházat átvizsgálása – lényeges kérdés az áldozat kilétének megállapítása: személyes okmányok, hullakozmetika, fénykép, körözés, tetoválás, csonkolás, műtéti hegek)
– holttest lemeztelenítése és vizsgálata
– halottszemlén a ruházatot le kell foglalni
– a halál időpontjának megállapítása
– vér és hajminta vétel.

A holttest hajából mindig mintát kell venni. Jogszabály kötelezően előírja, hogy bűncselekmény alapos gyanúja esetén két szakértős boncolást kell elrendelni.( Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi és Büntetés-Végrehajtási Jogi Tanszék jegyzete)