Versényi Miklós – Karcsa I. rész

Aki a virágot szereti rossz ember nem lehet. Vagy mégis?

Az eset 1989 szeptemberében a Borsod megyei Karcsa községben a Bodrogköz egyik legrégebbi és legszebb településén történt. Az ott élő emberek egy része a mezőgazdaságból, állattartásból élt, míg sokan a közeli Sárospatakra és Sátoraljaújhelybe jártak be dolgozni. A falu egy csendes nyugodt, békés település, ahol néhány kisebb lopáson kívül súlyos bűncselekmény több évtizede nem történt. Az ott élők java része időskorú, a fiatalok inkább a városokba keresik a boldogulásukat. A községen átvezető úton gyér a forgalom, idegenek nem nagyon jártak arra. A lakosok barátságosak, nyitottak, vendégszeretőek.
Az emberek ahogy faluhelyeken már megszokás a tyúkokkal fekszenek és kelnek.
A sértettünk, nevezzük Juli néninek 75 éves egyedül élő özvegyasszony, aki férjét 25 éve elvesztette, ahogy szokta este 18.00 órakor a kiskaput bezárta. A házba bemenve levetkőzött, felvette fehér hosszú hálóingét és a konyhában lévő ágyra lefeküdt, elmondott egy imát és megpróbált elaludni.
Már éppen elszenderedett amikor az ajtón kopogást hallott. Lassan kikászálódott az ágyból, közben arra gondolt, ki lehet az és mit akar, hisz rendes ember ilyenkor már otthon van és lepihen. Kiszólt, ki az, mit akarsz, már lefeküdtem.
Hát én vagyok Juli néni, adjon már egy kis bort. A hang alapján nem ismerte fel az esti látogatót, de gyorsan válaszolt, hogy nincs bor, késő van, majd gyere holnap, most menj haza………
Másnap reggel 08.00 órakor a szemben lakó szomszédasszonynak feltűnt, hogy a szokástól eltérően még nem látta Juli nénit a kertben jönni menni, még a tyúkokat sem engedte ki. Csak nem beteg hogy még nem kelt fel? Aggódva ment a kapuhoz és bekiabálva a nevén szólongatta. Mivel válasz nem volt, haza ment és magához vette a Juli nénitől kapott kapukulcsot és gyorsan ment, hátha segíteni kell. A kiskaput kinyitva ment a ház irányába, és már feltűnt neki, hogy a ház bejárati ajtaja be van szakítva az résnyire nyitva van. Az ajtót belökve felsikoltott a rémülettől, mert Juli néni a zárt ámbitus kövén hanyatt vérbe fagyva feküdt, mellén a hófehér hálóing csupa merő egy vér volt.
Szinte sokkos állapotban rohant haza és szólt a férjének, hogy értesítse azonnal a rendőrséget, mert megölték Juli nénit. A csendes kis településen futótűzként terjedt a hír, mentek a találgatások, mi történt, kinek árthatott az a szegény néni, ki tehette.
A helyi körzeti megbízott azonnal a helyszínre ment, majd jelentést tett a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság ügyeletére és biztosította a helyszínt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei nyomozók kiérkezéséig.
Ahogy ilyen esetekben lenni szokott, pillanatok alatt összeállt a helyszínre vonulók csapata. Ment a megyei forrónyomos csoport, a teljes bűnügyi osztály, több kolléga a Vizsgálati és Gazdaságvédelmi osztályról is, valamint a bűnügyi technikai osztály munkatársai.
A helyszínen csatlakozott hozzánk a helyi kapitányság bűnügyi nyomozói stábja is. Óriási erővel mentünk a helyszínre, de ilyen esetekben főleg az első napokban ez nagyon fontos. Rengeteg a feladat amit gyorsan és szakszerűen el kell végezni, valamint pszichés üzenete is van egyrészt a falu lakosságának, hogy ott vagyunk és mindent megteszünk a tettes elfogása érdekében, másrészt üzenet az elkövetőnek is, hogy nem úszhatja meg, felelni fog a tettéért.
A forrónyomon felderítés fogalma és jelentősége:
A nyomozással foglalkozó szakemberek viszonylag hamar rájöttek, hogy a jelentősebb, a szerteágazó bűnügyek esetében a tudomásra jutás után nem elegendő, ha a szemlét megtartják, más azonnali összehangolt intézkedésekre i szükség van.
Az idő múlásával nyomozás eredményességének lehetősége csökken, az emlékezetek lhalványulnak a tárgyi bizonyítási eszközök, illetve a rajtuk lévő nyomok anyagmaradványok a szakember számára is elvesznek a bizonyítás szempontjából használhatatlanná válnak.
A felderítés tehát gyors intézkedéseket és jól szervezett nyomozói egységeket kíván meg. Ennek megfelelően alakult ki és nyert teret a gyakorlatban az ún. „forrónyomon felderítés” nyomozásszervezési modellje.
Egyik legfontosabb célja a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személyek felderítése és elfogása. A szemle ez esetben része a forrónyomon felderítésnek, melynek keretében a büntetőeljárási törvényben meghatározott bizonyítási eszközöket a kényszerjellegű és más nyomozási intézkedéseket már az eljárás kezdeti szakaszában összehangoltan alkalmazzák.
A bevetett erők (az akciócsoport) szervezeti felépítése sajátos, munkája több szolgálati ág együttes és összehangolt tevékenységén alapul.

A forrónyomon felderítés feladatai:
- az életmentés, az elsősegélynyújtás, a kárveszély elhárítása
- a közrend helyreállítása
- a még folyamatban lévő bűncselekmények megszakítása
- újabb bűncselekmények elkövetésének megakadályozása
- az elkövető üldözése, elfogása és kilétének megállapítása
- a személyi és tárgyi bizonyítékok felkutatása az információk rögzítése, értékelése és a további nyomozás számára a következtetések levonása.

A forrónyomon felderítés szervezeti modellje:
A forrónyomon felderítés nyomozásszervezési modelljének esetében az itt résztvevő rendőri erők (közbiztonsági, közlekedési és nyomozói szolgálat) az ún. akciócsoportba tartoznak, melynek vezetője az akciócsoport parancsnoka. Az akciócsoport parancsnokát általában a helyi rendőrkapitányságok és a főkapitányságok vagy a magasabb szolgálati egységek vezetője havi állományparancsban jelöli ki hosszabb időre – általában egy hét időtartamra – esetenként azonban csak egyetlen alkalomra.
A vezető feladatai: irányítás, a különböző szolgálati ágak beosztottai munkájának összehangolása, a beérkező információk elemzése, értékelése, a feladat meghatározás és az ellenőrzés.
Az akciócsoport vezetője az ügyelettel (ahol működik, a Bevetésirányítási Központtal) valamint az akciócsoport minden egységével (különösen a helyszíni szemlebizottság vezetőjével a nyomozócsoport(ok) vezetőjével) megfelelő hírösszeköttetésben kell lennie és tevékenységének a változó körülményekhez kell igazodnia.
Ha az akciócsoporton belül a beosztottak több szolgálati ághoz tartoznak ez az egyszemélyi vezető utasításadási jogát nem érintheti. Ha az elkövető más rendőrhatóság területére menekült a parancsnok az ügyeleten keresztül gondoskodik a tájékoztatásukról.
Az akciócsoport létszámát és összetételét a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyessége, valamint a rendelkezésre álló erők figyelembevételével kell meghatározni.
A forrónyomon felderítés tagjai közül, egyesek ún. „otthonülős” ügyeleti rendszerben a nap minden órájában készen állnak arra, hogy szükség esetén, ha a feltételek fennállnak, megkezdjék a felderítés kezdeti lépéseit.

A forrónyomon felderítés taktikája:
A forrónyomon felderítés elrendelésére akkor kerülhet sor, ha a bűncselekmény elkövetése és a hatóság tudomására jutása között viszonylag rövid idő telik el.
Ez bűncselekmény fajtától függően különböző lehet pl. emberölés esetén elképzelhető akár 24-48 óra elmúlása is.

A döntéshez célszerű figyelembe venni, hogy a kriminalisztikai tapasztalatok szerint a gyors intézkedések különösen a következő területeken hozhatnak jelentős eredményeket:

– az élet elleni bűncselekmények, a rablások, az erőszakos jellegű bűncselekmények;
– a nemi erkölcs elleni súlyos bűncselekmények;
– a nagy kárértékű, illetve sorozat-bűncselekményként bekövetkező betöréses lopások;
– a körözés vonalán a magatehetetlen, gyermekkorú vagy idős – így könnyen bűncselekmény áldozatává váló – eltűnt személyek esetén;
– hatóság őrizetéből megszökött veszélyes bűnözők elfogása esetén.

A forrónyomon felderítés általában halaszthatatlan nyomozási intézkedések formájában valósul meg. Elrendelésére – kevés kivételtől eltekintve – a tipikusan helyszínes bűncselekmények esetében kerül sor.
A forrónyomon felderítés szervezetében a helyszíni szemle egyes vonatkozásaiban eltér a hagyományos módszerektől. A szemle megkezdése előtt rendkívül fontos a bizottság vezetőjének az elképzelése a megtörtént bűncselekmény esetleges lefolyásáról.
Ennek során a sértettől nyert információk, a helyszínbiztosító jelentése a felfedező vagy más tanúk elmondása, a helyszínnek a szemle megkezdése előtti megtekintése, a szaktanácsadóval (bűnügyi technikussal) folytatott konzultáció alapján felépíti magában a múltbeli cselekvés valószínű lefolyását. ( Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi és Büntetés-Végrehajtási Jogi Tanszék jegyzete)
Kb. 10.00 óra volt mire kiérkeztünk a helyszínre. A helyszín Sátoraljaújhely felől a faluba beérkezve a főutcából balra az első utca jobb oldali saroktelke volt. Marcsák Zoli barátom és csapata megkezdte a helyszíni szemlét.

A helyszíni szemle fogalma:

Eljárásjogi alakisághoz kötött nyomozási cselekmény, amelynek során megfigyelik és rögzítik a helyszínen talált állapotot, helyzetet, körülményeket; továbbá felkutatják, megvizsgálják, és oly módon rögzítik a nyomokat, nyomhordozókat, anyagmaradványokat, egyéb elváltozásokat és mindezek összefüggéseit, hogy a szemle során feltárt és rögzített tények támpontot nyújtsanak a nyomozáshoz, és az eljárás során bizonyítékként felhasználhatóak legyenek.

Jellemzői:

– halaszthatatlan (azonnali intézkedést igénylő),
– helyettesíthetetlen,
– eredeti formájában megismételhetetlen.

Az emberölés helyszínén sajátos feladatként jelentkezik:

– nyomkövető kutya alkalmazása
– szituációs kutatójelleg
– eszköz felkutatása
– sértett iratainak vizsgálata (feljegyzései, személyes tárgyai)
– támadás módjának valószínű lefolyása
– az áldozat és tettes egymáshoz fűződő kapcsolata
– nyílt terep (ha ez a helyszín, akkor annak földrajzi fekvése is beletartozik a helyszíni szemlébe)
– meglepetésszerű-e a támadás

A halottszemle speciális feladatai (a halottszemlére a helyszíni szemle keretein belül kerül sor):

– a holttest helyzetének megállapítása (a talált testhelyzetet fényképezéssel kell rögzíteni)
– a rögzítés után a holttest külső vizsgálata következik (a ruházattal nem fedett testrészeket vetik szemle alá, található-e rajtuk sérülések)
– a ruházat átvizsgálása – lényeges kérdés az áldozat kilétének megállapítása: személyes okmányok, hullakozmetika, fénykép, körözés, tetoválás, csonkolás, műtéti hegek)
– holttest lemeztelenítése és vizsgálata
– halottszemlén a ruházatot le kell foglalni
– a halál időpontjának megállapítása
– vér és hajminta vétel.

A holttest hajából mindig mintát kell venni. Jogszabály kötelezően előírja, hogy bűncselekmény alapos gyanúja esetén két szakértős boncolást kell elrendelni.( Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi és Büntetés-Végrehajtási Jogi Tanszék jegyzete)

Versényi Miklós - Edelény IV. (befejező) rész

Józsi vallomásának lényege:
A kérdéses napon délután l7.00 óráig alkalmi munkában dolgozott, és meg is kapta a többnapi bérét, 10.000 Ft-ot. Benn a városban megivott egy sört, majd elindult kedvenc helyére a Bányász Klubba. Ott találkozott az utcájukban lakó fiatal sráccal Lacikával, meghívta egy sörre és leültek egy asztalhoz. Pár perc elteltével megérkezett Jenő is, akit szintén régóta ismert. Rögtön előkerült a kártya és elkezdtek pénzben ferblizni. Először nyerésben volt, majd egyre emelkedtek a tétek, és hirtelen veszíteni kezdett. Szerinte Jenő cinkelt lapokkal játszva csalt. Kb. 20.30 óra lehetett az idő amikor Jenő már az összes pénzét elnyerte. Nagyon mérges lett felugrott és kiabálni kezdett, hogy csalással nyerték el a pénzét. Jenő ezt tagadta és közben az édesanyját lekurvázta. Ekkor dulakodni kezdtek, de a büfés néni kizavarta őket a klubból. Azt utcán még tovább veszekedtek, és így értek el a roma sor felé vezető utca sarkához. Ott Jenő felajánlotta, hogy ad kölcsön pénzt, hogy folytatni tudják még a kártyázást és ad esélyt, hogy a pénzét vissza nyerje. Meg is nevezte azt a házat ahová elmennének kártyázni. Ismerte a helyet, tudta, hogy a sor mögött lévő mezőn keresztül menve jutnak oda a leghamarabb.
Már teljesen sötét volt amikor elindultak, a kis utcán mentek és elértek a szélső ház sarkához ahol a mező kezdődött. Ott Jenő elkezdte húzni, hogy nem is tud kártyázni, bármikor elszedi az összes pénzét. Megint szó szót követett és amikor Jenő ismét lekurvázta az édesanyját, hirtelen a kerítéshez lépett, onnan egy mozdulattal kitört egy kb. 1,5 m hosszú és 10 cm széles keményfából készült lecet és ugyan azzal a lendülettel Jenőt fejbe vágta.
Jenő az ütéstől megszédült, elesett majd gyorsan felugrott és rátámadt, amit ismét egy ütéssel védett ki, majd elkezdte ütni vágni a sértettet, aki a kezét felemelve próbált védekezni.
Jenő ekkor már szédelegve az ösvényen szaladva menekülni kezdett. Ő és Lacika rohantak utána és közben többször hátulról fejen és háton ütötte, amitől az a földre esett. Ekkor mellé lépve fentről lefelé el kezdte ütni a vastag karóval Jenő fejét arcát, ahol csak érte. Nem tudja, hogy hányszor sújtott le, mert teljesen elborult az agya, csak arra emlékezett, hogy Jenő hangosan zihált, hörgött, és fújta ki az orrán és a száján a vért, „mint a leszúrt disznó.”Kérdésre elmondta, hogy ott a földön már csak Jenő fejét az arcát ütötte.
Természetesen rákérdeztünk, hogy a társa Lacika ez idő alatt mit csinált. Elmondása szerint amikor menekült Jenő akkor megpróbálta a lábát kirúgva elgáncsolni, többször el is találta. Miután Jenő már nem mozdult, akkor Lacika kikapta a kezéből a karót és egy pár esetben Ő is megütötte a sértettet, akiről nem tudta megmondani, hogy ekkor még élt e vagy már meghalt. Ahogy ott álltak a szétvert ember felett, Lacika hirtelen leguggolt, majd az áldozat zsebeit átkutatva, az abban talált pénzt kivette és átadta Józsinak. Az eltulajdonított összeg 20.000 Ft. volt, amiből 5.000 Ft-ot adott Lacikának. Ő másnap a pénzből élelmet és cigit, valamint italt vásárolt, amit a család el is fogyasztott, hogy Laci mit csinált a pénzel nem tudta. Ezt követően gyorsan tovább mentek a mezőn és távolabb a gazba bedobta a fakarót. Majd gyorsan haza mentek, de útközben megfenyegette Lacikát, hogy ne beszéljen senkinek hogy mit tettek, meg amúgy Ő is benne volt hisz többször meg is ütötte a Jenőt.
Otthon a család már aludt, Ő a ruháját levette azt az udvaron lévő dézsában kimosta, míg a cipőjét az utcai nyomós kútnál sikáló kefével lesúrolva lemosta.
Elmondta, hogy nagyon megbánta amit tett, de teljesen elborult az agya, egyrészt hogy a pénzét elnyerték, másrészt meg hogy az édesanyját szidták. Látszott rajta hogy valóban megkönnyebbült, hogy beismerte a tettét. Megkínáltam még egy cigivel, közben elkészítette Misi az őrizetbevételi határozatot. Elmondtam neki, hogy most egyelőre három napra őrizetbe fog kerülni, majd biztos hogy le is tartóztatják, de majd édesanyja hozhat be neki ruhát meg csomagot. Megnyugodva hálálkodott, hogy mi milyen rendes emberek vagyunk, mert Ő azt hitte, hogy majd kiverjük belőle a balhét. Bár a legszívesebben azt tettem volna vele, de közöltem, hogy nálunk ez nem divat, mi csak törvényesen járunk el – persze úgy megkajálta a kamu véres ruha dumát, ahogy azt kell.”
Ezt követően levittem a fogdára, ott átadtam az öröknek.
Közben befejeződött Lacika kihallgatása is, Ő továbbra is mindent tagadott. Még azon a napon a kollégák kimentek Edelénybe és Józsi által elmondott helyen felkutatták és le is foglalták az elkövetés eszközét, melyet később bűnjelként csatoltuk az ügy irataihoz.
Persze az egész csapat boldog volt Csacsó főnök irodájában egy láda sör mellett kibeszéltük az ügyet, majd betámadtuk a Hági sörözőt, de hogy a csapatnak ne legyen hiányérzete az éjszakát a Dajcsiban már vakolatpergető énekszóval fejeztük be.
Az ügymenetnek megfelelően az iratokat szépen összerendeztük és átadtuk a vizsgálóknak. Két nap után szóltak a vizsgálók, hogy menjek beszéljek Józsikával, mert csak velem hajlandó szóba állni, csak bennem bízik. Felhoztam a fogdáról és cigizés közben elmondtam, hogy én már nem foglalkozom az üggyel, mert sajnos más emberölésben kell nyomoznom, de legyen nyugodt „Ő már jó kezekben van” és a jövőben a kijelölt vizsgálóval tartsa a kapcsolatot, ha további kihallgatás lesz akkor mondjon el mindent de ugyan olyan őszintén mint nekem. Pár napig még kénytelenek voltunk Edelénybe kijárni, mert olyan információnk volt, hogy Budapestről a temetésre érkező nagyszámú rokonság vérbosszút esküdött az elkövetők családja ellen. Személyesen megkerestem a helyi vajdát és kértem, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ne folyjon több vér a városban, álljanak el a családtagok a bosszútól, ne legyen önbíráskodás, azt bízzák a törvényre és a bíróságra. A vajda pozitívan állt a dolgokhoz és megígérte, hogy nem lesz megtorlás.
Az elkövetők lakhelyének közelében a nap 24 órájában váltásokban mindig volt járőr. A városban nyomozóportyával és megerősített járőrszolgálattal biztosítottuk a közrendet, közbiztonságot a temetés befejezéséig. Az egyik este az életes csapat betért a fő utcán lévő zenés presszóba, ahol rengetegen voltak. Belépésünkkor a levegő is megfagyott, a zenekar is leállt. Harsányi Ati és Toronyi Misi mentek oda a zenészekhez és biztatták a bandát, hogy csak játszanak nyugodtan tovább, nyomjanak jó rocki számokat. Na innen kezdve állt a bál, fogyasztottunk becsületesen ahogy egy hivatásoshoz illik, A helyiek is egyre jobban elengedték magukat, küldték nekünk a piákat rendesen. Melindát és a kis gépíró kolleginát Lencsikét folyamatosan táncoltattuk, végül már a pincércsajokat is elvittük egy egy fordulóra. Már záróra lett volna, de a presszó vezetője nem mert szólni, így mindenki örült, mert hajnal kettőig nyomtuk a bulit. Érződött a helyieken is hogy felszabadultak valami nyomás alól, rólunk is lejött egy nagy teher, mert ismét sikeresen felderítettünk egy ismeretlen tetteses emberölést. Megmutattuk Edelénynek, hogy mulatnak a megyei életes zsaruk.
Természetesen megvártuk a halotti tor végét és azt hogy a rokonság elhagyja a várost.
Később az ügy előadójától megtudtuk, hogy szembesítés után Lacika is beismerte közreműködését az emberölésben. Ebben az ügyben sem tudtuk, hogy milyen ítélet született, de biztos vagyok abban hogy sok éven át gondolkozhattak a rács mögött, hogy mit is tettek azon a késő őszi estén.

Végül álljon itt Jenő kedvenc volt mondása, hogy minden benne van a pakliban, és csak a Jóistenke tudja, hogy milyen lapot dob nekünk. Jenőnek most a halált dobta, amit már nem tudott überelni, felülütni.

Versényi Miklós - Edelény III. rész

Józsika kihallgatására azt a taktikát dolgoztuk ki, hogy még a gyanúsítás közlése előtt általános dolgokról, a családjáról, a barátokról, a városról, a nőkről kell vele beszélgetni, jó hosszú ideig, hogy fokozódjon benne a feszültség, hagy idegeskedjen. Korábbi ügyeire is figyelemmel feltételeztük, hogy a gyanúsítás közlése után mindent makacsul tagadni fog, ezért a kérdéseinket, a tények közlését nyugodtan, de határozottan kell a tudomására hozni. Azt az érzést kell benne megerősíteni, hogy vége van, megbukott, mindent tudunk. Ha kell menet közben blöffölünk is.
Ezután mindenki haza ment és pár óra alvás után reggel 05.30 órakor megindultunk Edelénybe. Reggel 06.00 órakor értünk a gyanúsított lakása elé, a másik két kocsival a többiek a pár házzal távolabb lakó fiatalkorú lakásához mentek.
Egyszerre ugrottunk ki a kocsikból és már rontottunk is be a lakásba. Az ajtó nyitva volt, azon bemenve a konyhába értünk és ott három ágyon feküdtek. Elemlámpa fényénél Czinege Laci megismerte Józsit, mire feleszméltem, már ki is kapta az ágyból, szinte repült a pasas és hason landolt a földön. Cincin hátrabilincselte a gyanúsított két kezét, majd oldalról a karjánál fogva már szaladtunk is ki a kocsihoz, ott beültettük a hátsó ülésre és indultunk is Miskolcra. Szerintem Józsika csak Edelény határában eszmélt, hogy mi is történik körülötte. A megbeszéltek szerint egész úton a kocsiban egy árva szó sem hangzott el, gyanúsítottunk némán lehajtott fejjel ült. Mivel csak egy koszos mackónadrág és póló, valamint zokni volt rajta, rádión kértük a házkutatást végrehajtó kollégákat, hogy hozzanak be valami ruhát és cipőt Józsinak. A házkutatás során megtalálták a keresett ruházatot, amit kimostak és az udvaron kifeszített kötélen száradt. A cipőt is lemosták, az is nedves volt.
Reggel 07.00 órakor már Józsikával az irodánkban ültünk és farkas szemet néztünk. A kollégák a másik irodában ülve izgultak, várták a fejleményeket.
A tervnek megfelelően semleges dolgokról beszélgettünk, kicsit bratyizós stílusban. Nem volt egyszerű dolog a semmiről órákat beszélni. Mikor már a gubacs darazsak nemi életét is kitárgyaltuk, már látszott Józsin, hogy egyre idegesebb feszültebb, mindkét lába remegett, szája szélét rágta. Várta nagyon, hogy mikor térünk már rá a lényegre. Kért volna egy szál cigit, természetesen nem kapott, közöltem vele, hogy most nem a Bányász Klubban kaszinózik.
Kilenc óra körül járt az idő, amikor elkezdtük jegyzőkönyvi kihallgatását. Közöltük vele, hogy mivel gyanúsítjuk, az ellen panasszal nem élt, kijelentette, hogy nem kell neki védő, mert Ő ártatlan nem követett el semmit. Közöltem vele, hogy csak szépen nyugodjon meg, mert ilyen ügyekben ha akar ha nem, mi akkor is hivatalból védőt fogunk neki kirendelni.
Természetesen mindent tagadott, elmondása szerint Jenővel már hetek óta nem is találkozott és a kérdéses időpontban otthon tartózkodott és ezt majd a családja igazolni is fogja.
Ekkor erélyesen rászóltam, „ na figyelj ide Te kis pöcs, ilyen Andersen mesedélelőtt nem kell nekünk, abból a korból már kinőttünk. Lacika a másik irodában már szépen dalol mint egy kismadár, viszi a balhét rendesen. Értsd meg nem véletlenül vagy itt, tudunk mindent, azt is hogy ez a szemét Jenő csalt és rendesen elszedte a pénzedet. Azt is tudjuk, hogy Te amúgy egy rendes gyerek vagy, csak most elborult az agyad és túl nagyot ütöttél, tudjuk, hogy nem akartad megölni”. Józsin látszott hogy megszeppent, nagyon meg van zavarodva.
Gyűrtük tovább, Toronyi Misi mint egy jó gyóntató pap megszólalt. „ Látom rajtad Józsikám, hogy nagyon bánt és nyomaszt téged az amit tettetek, ott van a gombóc a torkodban, hidd el meg fogsz könnyebbülni ha szépen elmondod a balhét, látszik rajtad hogy megbántad már az egészet.”
A megbeszélt taktika szerint kimentem az irodából. Ahogy kiléptem szinte nekem ugrottak a kollégák és kérdezték, hogy mi van, viszi a balhét, menni fog? Elmondtam nekik, hogy szerintem nem kell sok és el fogja vinni az ölést, mert kezd lelkileg megtörni. Megbeszéltük Solymosi Pistával a Betörési Alosztály vezetőjével, hogy ha vissza mentem, akkor pár perc elteltével jöjjön már be és közölje velünk, természetesen úgy hogy azt a gyanúsított is hallja, hogy a Józsi ruháján és cipőjén megtalált vér az „egyértelműen oké.”
Ez természetesen csak kamu szöveg volt, hisz a szerológus szakértői vélemény elkészítése több hetet vesz igénybe, de ezt Józsikának nem kellett tudnia.
Közben megtudtam, hogy Lacika a vártól eltérően, komoly bűnözőket meghazudtolva konokul tagad mindent, nagyképűen, flegmán viselkedik, nehéz dió lesz feltörni a srácot.
Visszatérve az irodába mosolyogva ültem le ismét Józsival szembe. Ettől még jobban megzavarodott, nem tudta mire vélni a dolgot.
Tovább gyúrtuk a srácot, majd a megbeszéltek szerint belépet Pista a kezét Józsi vállára téve jó hangosan elmondta a megbeszélteket, majd távozott.
Nem hagytuk gondolkodni a fiút, rögtön rámentem a mellére. „Na tököm most itt van vége a játéknak, beszélhetsz Te most már össze vissza, itt van a megdönthetetlen bizonyíték. Bár ügyes fiú vagy, hogy kimostad a ruhádat és a cipődet, de azt nem tudtad, hogy a vért abból nem tudod eltüntetni. A szakértő egyértelműen megállapította, hogy a ruhádon és a cipődön vér van, ami emberi és azt is megállapította kategorikusan- bár ezt a szót tuti nem értette – hogy az megegyezik Jenő vérével.”
Ha innentől kezdve meg sem szólalsz, akkor is el fog ítélni a bíróság, mert ennél keményebb bizonyíték nem kell. Minden ellened szól, a tanuk a vér, minden. Jobban jársz, ha őszinte beismerő vallomást teszel. Tudjuk, hogy nem akartad megölni, csak túl nagyra sikeredett az ütésed, meg azt is tudjuk, hogy szemét módon csalással nyerte el a pénzed a Jenő.” Ekkor már Józsika lehajtotta a fejét és nagyokat sóhajtozva csak bólogatott. Majd hirtelen a fejét megemelve a szemembe nézve mondta „ nem akartam, hogy meghaljon én csak jól megverni akartam, de a végén nagyon mérges lettem, mert folyton anyámat szidta, mindenféle kurvának lehordta. „
Na ekkor kínáltam meg egy cigivel, amit mohón nagyokat slukkolva gyorsan elszívott. Közben Misi kiment és vitte a jó hírt, emberünk megtört vinni fogja az ölést.

Versényi Miklós - Edelény II. rész

Mivel már volt neve az áldozatnak a nyomozó csapat is meg tudott indulni. Először egy nagyobb létszámú csoport a közeli roma telepen végzett adatgyűjtést. Házról házra járva mindenkivel beszéltünk. Persze mindenki ismerte az áldozatot, hírhedt figurája volt Edelénynek.
Adat merült fel, hogy a soron lakó egyik fiatal lánynak gyereket is csinált, és oda néha el is járt, vitt a gyereknek édességet, néha ruhákat, sőt alkalmanként ott is aludt, ha a lány éppen nem volt együtt az akkori élettársával. Ezt a családot bevitték és kihallgatták tanúként. Különös figyelmet kapott a lány akkori élettársa, hisz akár az indíték féltékenység, vagy bosszú is lehetett. A férfinek azonban megdönthetetlen alibije volt azon estére és éjszakára. A soron lakók közül akiknek a házuk vége a mező irányba volt, elmondták, hogy előző este 22.00 óra körüli időben a kutyák nagyon faldostak abba az irányba, de nem ment ki senki, mert megszokott volt, ha valaki éjszaka arra ment vagy ott mozgás volt akkor a kutyák jeleztek. Nem tulajdonítottak ennek semmi jelentőséget.
Megkerestük a sarkon lakó idős nőt, akinek a kerítése mellett helyezkedik el az az utca melyen a mezőre le lehet jutni. Tanúként elmondta, hogy előző este úgy tíz óra körül a kutyája nagyon ugatott, a kis utca felől férfi hangokat hallott, mint akik veszekednek. Nem értette, hogy mit mondanak, látni nem látta a személyeket, de több hangot hallott.
Egy külön csoport Jenő személyiségére, jellemére az aznapi mozgására nézve végzett adatgyűjtést.
Jenő 30 éves, munkanélküli férfi volt, aki súlyos testi sértés és garázdaság miatt volt már büntetve. Edelényben kiterjedt rokonsága élt, akik rettegésben tartották a várost. Ismert volt, hogy Budapesten is élnek testvérek, akik szintén a keménységükről, a balhékról voltak hírhedtek. Jenő nem ment a szomszédba ha egy kis verekedésről volt szó, sokan féltek tartottak tőle, hisz 100 kilón felüli nagydarab ember volt. A nőket egymás után cserélgette, több gyereke is volt szétszórva a városban. Nagyon szeretett nagy tételben kártyázni, főleg ferblizett. Többek szerint képes volt több napon keresztül is játszani, és csak ritkán veszített. Sokak szerint csalt, mindig csak a saját kártyájával volt hajlandó játszani, ami állítólag cinkelt volt. Meg voltak azok a lakások ahová bármikor mehettek kártyázni, de egyik kedvenc törzshelye volt a Bányász Klub.
Feltérképeztük a sértett az napi mozgását. Az anyja elmondása szerint mivel előző éjszaka kártyázni volt, így csak délután 16.00 óra körül kelt fel, megebédelt majd elment ismét kártyázni. Azt nem tudta megmondani, hogy hová. Több kolléga az ismert kártyázó helyeket járta le, mi a Bányász Klubbot kaptuk.
Meghallgattuk a büfében dolgozó hölgyet, aki elmondta, hogy Jenő úgy 18.00 óra körül érkezett és kért egy sört majd leült és nézte a biliárdozókat. Kb. 19.00 óra volt amikor két helyi fiatalember érkezett a klubba és leültek Jenő asztalához és elkezdtek pénzben kártyázni. Ismerte a két fiút, az egyik még fiatal srác volt, neve legyen Laci, míg a másik kb. 25 év körüli lehetett ennek a neve legyen Józsi. A tanú tudta, hogy Jenő nem mindig játszott tisztességesen, és elég sokszor volt már emiatt balhé a büfében is. Volt egy időszak amikor verekedés miatt onnan kitiltották, nem szolgálták ki. Egy hónapja jöhetett ismét be és megint folytathatta a játékot.
Bőven fogyasztottak sört és mellé rumot is és egyre hangosabbak kezdtek lenni. Rájuk is szólt, hogy egy kicsit vegyenek már vissza. A többi személy zömében bányászok nem foglalkoztak velük, biliárdoztak és beszélgettek.
Józsi sok pénzt veszíthetett, mert egyszer csak felugrott az asztaltól, és kiabálni kezdett Jenőre, „megint csaltál Te szemét, add vissza a pénzem.”Erre Jenő is felállt és ordította, hogy „nem csaltam, a kurva anyád az csalt, milyen pénzt akarsz Te vissza, én azt rendesen elnyertem.”, majd ellökte magától a férfit és közben ordítozott, hogy a kurva anyád az csalt. Lökdösődni kezdtek, mely következtében az asztalról több sörösüveg is leesett a földre és darabokra tört. A tanú ekkor kiment a pult mögül és kituszkolta a veszekedő társaságot az utcára. Vissza ment és be is zárta a büfét, majd a klubbot is. Haza felé úgy 21.00 óra körül még látta a három kártyást, akik a roma sor felé vezető kis utca sarkán állnak és még mindig hangosan veszekednek. Mivel ez szinte minden napos volt nem foglalkozott vele, haza ment és lefeküdt aludni. A jegyzőkönyvi kihallgatása során kérdésünkre részletesen leírta a személyek ruházatát. Elmondása szerint Józsika szinte mindig ugyan abban a nadrágban és koszos zakóban volt, és egy széttaposott barna félcipőt viselt a lábán. Lacikán egy sötétkék úgynevezett susogós szabadidő ruha és kék tornacipő volt.
Meghallgattuk a sarki házban és a sor felé vezető kis utcában lakókat, de érdemleges információt nem tudtak adni.
Mivel mindhárman a város másik pontján laktak, és az egyik ismert „kártyázó” lakás a mezőn túli utcában volt, így az volt a feltételezésünk, hogy a sértett és a két társa még oda akartak elmenni játszani, és út közben történhetett az ölés. Alapos volt a gyanú, hogy Jenővel ott lenn a mezőn Józsi és Laci végzett. Beszereztük az adataikat, lekértük fényképes törzslapjaikat. Lehúztuk a priuszaikat, amiből megállapítottuk, hogy a 17 éves Laci még büntetlen előéletű volt, míg Józsi két esetben ült is betöréses lopás miatt. Telefonon intézkedtünk, hogy Józsi korábbi ügyeinek iratait és az ítéletmásolatokat az illetékes bíróságtól soron kívül szerezzék be.
Ezt követően haza mentünk Miskolcra, ahol még késő este összeült a teljes osztály és megbeszéltük a másnapi feladatokat. Két kolléga átolvasták Józsi korábbi ügyeinek iratait, hogy valamilyen kép legyen a srácról. Egyértelmű volt hogy az általa elkövetett cselekményeket mind addig konokul tagadta, míg, konkrét bizonyítékot, vagy tényeket nem tártak elé. Ebben az esetben részletes őszinte beismerő vallomást tett.
Megbeszéltük, hogy korán még sötétben indulunk a két személyt elfogni. Névre szólóan le lett osztva ki melyik kocsival megy, kik hajtják végre az elfogást, kik azok akik házkutatásokat csinálják. Meg lett határozva, hogy elfogásuk után a személyeket a Főkapitányságra kell behozni, és ott kit melyik irodába kell bevinni és kik fogják a kihallgatásokat végre hajtani. Megtisztelő feladatom volt, Józsit nekem kellett Czinege Lacival ( Cincin) – Csacsó főnök sofőrjével – elfogni. Elfogást követően a kihallgatást nekem kellett vezetnem Toronyi Misi kollégámmal. Társam Melinda, most el volt „tiltva „a gyanúsított kihallgatástól, mert a Karcsai „repülő írógép” eset után, pár hétre megint garázdálkodott egy kicsit, újabb gépet reptetett.
Egy Kazincbarcikai emberülés ügyben, ahol a kb. 40 kilós férj megölte a 140 kg-os feleségét Melcsike hallgatta ki a manuszt. Persze a delikvens mindent tagadott, szép mesedélelőttöt tartott. Melcsi az ablakon kinézve hallgatta egy darabig, de amikor a fószer azt mondta, hogy a feleségét az UFO. -k ölték meg, elszakadt a cérna. Újból alacsony szált az írógép, csak ekkor pont a pali arcába volt a landolás. A gyanúsított székestől felborult és nem mozdult. A szomszéd irodából azonnal beszaladtak a kollégák, Kisparancsnok leemelte a pasi fejéről a gépet, az meg csak pislogott mint egy álmos teknősbéka. Az arcán ott látszottak az írógép klaviatúráján lévő betűk lenyomata. Hála istennek nagyobb baj nem történt. Melcsi meg csak morgott tovább, és mondta, hogy „még hülyére akar venni, még hogy UFO. -k, na várj csak megszívatlak még én.”Na nagy ufonauta csepp ember ettől kezdve mindent beismert.
A kihallgatás végén amikor lekísérte a gyanúsítottat a fogdába, az őrre rákacsintva mondta, hogy reggel az alagsorban lévő hullákat ezzel mosassák le. Na ettől az emberünk kész lett a „picike letérdelt úgy könyörgött, hogy ne haragudjon. Szóval Melcsikét nem kellett félteni, ha keménységről és huncutságról volt szó, na mondjuk jó tanító mestere volt.
A fiatalkorú kihallgatását Harsányi Attila kapta, akinek az alap végzettsége tanár volt.
Azt gondoltuk, hogy Lacival nem lesz gond, hisz fiatalkorú, első bűntényes, feltehetően meg lesz szeppenve és el fogja vinni a balhét.
Fiatalkorúnak az a személy tekintendő, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét már betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. A fiatalkorúakra vonatkozó speciális rendelkezések csak akkor alkalmazhatók, ha az elkövető a bűncselekmény törvényi tényállását a tizennegyedik születésnapjának betöltése után, és, ha legfeljebb a tizennyolcadik születésnapján valósítja meg.
Az akkor törvények előírásainak megfelelően, a fiatalkorú gyanúsított kihallgatásán törvényes képviselője – 18-ik életévét betöltött felnőtt hozzátartozója jelen kell, hogy legyen. Kivéve, ha együtt követték el a cselekményt, illetve ha az eljárás során befolyásolni akarja a gyanúsítottat. Ebben az esetben pl. a Gyámhivatal vezetőjét kértük fel hogy jelöljön ki ennek a funkciónak a betöltésére egy munkatársát. Védő kirendelése az ügyben kötelező, valamint szülő vagy egyéb törvényes képviselőjének tanúkénti kihallgatása a gyanúsított életvitelére, életkörülményei. Ha még tanuló, akkor az iskolai jellemzését is be kellett szereznünk, valamint környezettanulmányt készítettünk.

Versényi Miklós - Edelény I. rész

A halált nem lehet überelni!
Edelény 1989. októberi hétköznap este, nyolc óra körül. Megszokott élet zajlik a helyi Bányász Klubban. Munkában megfáradt bányászok beszélgetnek a büfé előterébe kitett asztaloknál ülve, kezükben a megérdemelt üveges sör. Többen biliárdoznak, egy másik asztalnál nagy kártyacsata folyik, hárman pénzre ferbliznek, több kibic felettük állva osztja a jó tanácsokat.
Ezt a megszokott idilli képet hirtelen a kártyázok felőli ordítozás szakítja meg. „ Megint csaltál Te szemét, add vissza a pénzem.”
Erre a másik egy nagydarab akit a csalással megvádoltak, felugorva ordította, hogy „nem csaltam, a kurva anyád az csalt, milyen pénzt akarsz Te vissza, én azt rendesen elnyertem.”. Szó szót követett majd lökdösődni kezdtek, az asztalról több üveg a földre leesve darabokra tört. Az ilyen jelenetekhez hozzá szokott büfés hölgy azonnal ott termett, tudta, hogy még időben félbe kell szakítani a veszekedést, mert a szép Bódva és pofonok völgyében az ilyen konfliktusokból komoly bunyó kerekedhet. Még szerencse, hogy a kemény bányász emberek csak nézték az eseményeket nem avatkoztak abba bele. Mivel amúgy is hamarosan záróra lett volna, elkezdte kifelé tuszkolni a felbőszült társaságot. Azok nagy nehezen elhagyták az épületet, a hölgy pedig összetakarította a kis balhé nyomait, mely idő alatt ki is ürült az épület, szépen be lehetett zárni, ezt a napot is megúszták komoly verekedés nélkül.
21.00 óra már elmúlt pár perccel amikor a büfés hölgy elindult haza, még a roma telep felé vezető utca sarkán látta a három kártyást, akik még akkor is hangosan veszekedtek. Nem foglalkozott velük, fárasztó napja volt ment haza lepihenni.
A roma telep mögött egy kis völgyben, mintegy 250 m széles legelő található, melyen keresztben egy kitaposott úton lehet egy másik utcához eljutni.
Erre a területre jellemzően reggelente a földhöz közel sűrű köd ereszkedett le. Épp hogy pirkadni kezdett, amikor egy személy a telep irányába gyalogolt át a mezőn és a lassan oszladozó ködfátyol mögött az út szélén valami furcsát vélt felfedezni. Mi lehet az, ruhacsomó, valami nagy csomag, egy nagy kutya, vagy esetleg egy ember, nem tudta eldönteni. Ezen lamentálva gyorsította lépteit, majd oda érve megtorpant, egy ember feküdt ott. Még csodálkozott is hogy ezen a csípős hideg reggelen mit keres ott egy férfi. Egész közel lépett majd hátra tántorodott a rémülettől. A kicsi elszáradt fű mindenütt véres volt és annak közepében egy férfi hulla van.
Rögtön sietve a helyi kapitányságra ment és megtette a bejelentését. A helyszínre azonnal járőr ment ki, aki jelentette az ügyeletnek, hogy bűncselekmény történt. A járőrt utasították, hogy biztosítsa a helyszínt, amíg a megyei kollégák ki nem érkeznek akik majd átveszik az intézkedést. Rendőrünknek nem volt egyszerű a dolga, mert a telepen futótűzként terjedt a hír és rengetegen mentek oda kíváncsiskodni, leskelődni. Többen találgatták, hogy ki lehet a halott, több név is felmerült de biztosat senki nem tudott mondani. Hogy a bámészkodókat vissza tudják tartani és hogy a helyszíni nyomokat meg tudják őrizni, erősítést küldtek a kapitányságról. A helyi rendőrök sem ismerték fel, nem tudták megmondani, hogy ki lehet az áldozat.
Délelőtt 09.00 óra körül érkeztünk meg a helyszínre, a telep sarkánál a mezőre levezető utcában parkoltunk le és vártuk, hogy a helyszíni szemle adatai alapján meg tudjuk kezdeni a munkánkat.
A szemlét Dr. Krnács Kornél vezette bizottság megkezdte, az akkor még ismeretlen férfi sérelmére elkövetett emberölés bűntett alapos gyanúja miatt.
A szemle megállapítása röviden:
Az elhalt a roma teleptől kb. 50 m-re az úttól balra, az ösvény szélétől kb. 2 m-re lábbal az út irányába hanyatt fekszik, felöltözött állapotban. A halott egy kb. 170-175 cm magas, kövér testalkatú férfi, életkorát nem lehet megállapítani. Körülötte a ködtől vizes rövid fű freccsentett vértől szennyezett. Az elhalt feje a felismerhetetlenségig szét van verve, az arc szinte teljesen eltűnt, az egy véres, csontszilánkos masszát képez, a koponya darabosra törött, agyvelő kifolyt az a fej mellett a földön van. Az arccsont szilánkjai között feketés színű apró faszilánkokat találtak, melyet a bűnügyi technikus eredetben rögzített. Lemeztelenítést követően mindkét kéz és alkar külső oldalán több kékes lilás, hámsérülések – védekezési nyomok – láthatók. Jobb mellkason egy, míg a háton három egymással párhuzamos, kb. 10 cm széles és kb. 30 cm hosszúságú kékes lilás hematoma van, mely feltehetően egy eszköztől származó ütésektől keletkezhettek. A halottszemlén jelenlévő rendőrorvos véleménye szerint feltehetően egy éllel bíró fakaró volt az elkövetés eszköze. A kiterjesztett szemle során az eszközt nem sikerült felkutatni. A holttesten test szerte tetoválások voltak láthatóak, melyeket lefényképeztek és részletesen leírtak.
A szemle vége felé érkezett egy idősebb nő, aki elmondta, hogy a fia nem jött haza éjszaka és a városban hallotta, hogy egy ismeretlen holtestet találtak, szeretné megnézni, hogy nem e a fia az. Mivel már befejezték a szemlét, és még mindig nem tudtuk a sértett nevét, természetesen megnézhette. Ahogy közelebb ment és megnézte a halottat, egyszer csak térdre rogyva artikulátlanul ordítani sírni kezdett. Alig tudták elvonszolni a testtől, mert minden áron arra rá akart feküdni, meg akarta ölelni és sírva alig érthetően a fia nevét ismételgette.
A jelen lévő orvosunk, adott egy nyugtató injekciót, amitől pár perc után lenyugodva a sarkon a földön ülve mondta el, hogy megismerte, hogy a halott az a fia. Felismerte a testalkatáról, ruházatáról, a tetoválásokról különösen a hasán lévő jellegzetes „ ÉHES „ feliratról. A hölgyet bevitték a kapitányságra és ott tanúként kihallgatták. Ettől kezdve a sértettünket nevezzük Jenőnek.