A halált nem lehet überelni!
Edelény 1989. októberi hétköznap este, nyolc óra körül. Megszokott élet zajlik a helyi Bányász Klubban. Munkában megfáradt bányászok beszélgetnek a büfé előterébe kitett asztaloknál ülve, kezükben a megérdemelt üveges sör. Többen biliárdoznak, egy másik asztalnál nagy kártyacsata folyik, hárman pénzre ferbliznek, több kibic felettük állva osztja a jó tanácsokat.
Ezt a megszokott idilli képet hirtelen a kártyázok felőli ordítozás szakítja meg. „ Megint csaltál Te szemét, add vissza a pénzem.”
Erre a másik egy nagydarab akit a csalással megvádoltak, felugorva ordította, hogy „nem csaltam, a kurva anyád az csalt, milyen pénzt akarsz Te vissza, én azt rendesen elnyertem.”. Szó szót követett majd lökdösődni kezdtek, az asztalról több üveg a földre leesve darabokra tört. Az ilyen jelenetekhez hozzá szokott büfés hölgy azonnal ott termett, tudta, hogy még időben félbe kell szakítani a veszekedést, mert a szép Bódva és pofonok völgyében az ilyen konfliktusokból komoly bunyó kerekedhet. Még szerencse, hogy a kemény bányász emberek csak nézték az eseményeket nem avatkoztak abba bele. Mivel amúgy is hamarosan záróra lett volna, elkezdte kifelé tuszkolni a felbőszült társaságot. Azok nagy nehezen elhagyták az épületet, a hölgy pedig összetakarította a kis balhé nyomait, mely idő alatt ki is ürült az épület, szépen be lehetett zárni, ezt a napot is megúszták komoly verekedés nélkül.
21.00 óra már elmúlt pár perccel amikor a büfés hölgy elindult haza, még a roma telep felé vezető utca sarkán látta a három kártyást, akik még akkor is hangosan veszekedtek. Nem foglalkozott velük, fárasztó napja volt ment haza lepihenni.
A roma telep mögött egy kis völgyben, mintegy 250 m széles legelő található, melyen keresztben egy kitaposott úton lehet egy másik utcához eljutni.
Erre a területre jellemzően reggelente a földhöz közel sűrű köd ereszkedett le. Épp hogy pirkadni kezdett, amikor egy személy a telep irányába gyalogolt át a mezőn és a lassan oszladozó ködfátyol mögött az út szélén valami furcsát vélt felfedezni. Mi lehet az, ruhacsomó, valami nagy csomag, egy nagy kutya, vagy esetleg egy ember, nem tudta eldönteni. Ezen lamentálva gyorsította lépteit, majd oda érve megtorpant, egy ember feküdt ott. Még csodálkozott is hogy ezen a csípős hideg reggelen mit keres ott egy férfi. Egész közel lépett majd hátra tántorodott a rémülettől. A kicsi elszáradt fű mindenütt véres volt és annak közepében egy férfi hulla van.
Rögtön sietve a helyi kapitányságra ment és megtette a bejelentését. A helyszínre azonnal járőr ment ki, aki jelentette az ügyeletnek, hogy bűncselekmény történt. A járőrt utasították, hogy biztosítsa a helyszínt, amíg a megyei kollégák ki nem érkeznek akik majd átveszik az intézkedést. Rendőrünknek nem volt egyszerű a dolga, mert a telepen futótűzként terjedt a hír és rengetegen mentek oda kíváncsiskodni, leskelődni. Többen találgatták, hogy ki lehet a halott, több név is felmerült de biztosat senki nem tudott mondani. Hogy a bámészkodókat vissza tudják tartani és hogy a helyszíni nyomokat meg tudják őrizni, erősítést küldtek a kapitányságról. A helyi rendőrök sem ismerték fel, nem tudták megmondani, hogy ki lehet az áldozat.
Délelőtt 09.00 óra körül érkeztünk meg a helyszínre, a telep sarkánál a mezőre levezető utcában parkoltunk le és vártuk, hogy a helyszíni szemle adatai alapján meg tudjuk kezdeni a munkánkat.
A szemlét Dr. Krnács Kornél vezette bizottság megkezdte, az akkor még ismeretlen férfi sérelmére elkövetett emberölés bűntett alapos gyanúja miatt.
A szemle megállapítása röviden:
Az elhalt a roma teleptől kb. 50 m-re az úttól balra, az ösvény szélétől kb. 2 m-re lábbal az út irányába hanyatt fekszik, felöltözött állapotban. A halott egy kb. 170-175 cm magas, kövér testalkatú férfi, életkorát nem lehet megállapítani. Körülötte a ködtől vizes rövid fű freccsentett vértől szennyezett. Az elhalt feje a felismerhetetlenségig szét van verve, az arc szinte teljesen eltűnt, az egy véres, csontszilánkos masszát képez, a koponya darabosra törött, agyvelő kifolyt az a fej mellett a földön van. Az arccsont szilánkjai között feketés színű apró faszilánkokat találtak, melyet a bűnügyi technikus eredetben rögzített. Lemeztelenítést követően mindkét kéz és alkar külső oldalán több kékes lilás, hámsérülések – védekezési nyomok – láthatók. Jobb mellkason egy, míg a háton három egymással párhuzamos, kb. 10 cm széles és kb. 30 cm hosszúságú kékes lilás hematoma van, mely feltehetően egy eszköztől származó ütésektől keletkezhettek. A halottszemlén jelenlévő rendőrorvos véleménye szerint feltehetően egy éllel bíró fakaró volt az elkövetés eszköze. A kiterjesztett szemle során az eszközt nem sikerült felkutatni. A holttesten test szerte tetoválások voltak láthatóak, melyeket lefényképeztek és részletesen leírtak.
A szemle vége felé érkezett egy idősebb nő, aki elmondta, hogy a fia nem jött haza éjszaka és a városban hallotta, hogy egy ismeretlen holtestet találtak, szeretné megnézni, hogy nem e a fia az. Mivel már befejezték a szemlét, és még mindig nem tudtuk a sértett nevét, természetesen megnézhette. Ahogy közelebb ment és megnézte a halottat, egyszer csak térdre rogyva artikulátlanul ordítani sírni kezdett. Alig tudták elvonszolni a testtől, mert minden áron arra rá akart feküdni, meg akarta ölelni és sírva alig érthetően a fia nevét ismételgette.
A jelen lévő orvosunk, adott egy nyugtató injekciót, amitől pár perc után lenyugodva a sarkon a földön ülve mondta el, hogy megismerte, hogy a halott az a fia. Felismerte a testalkatáról, ruházatáról, a tetoválásokról különösen a hasán lévő jellegzetes „ ÉHES „ feliratról. A hölgyet bevitték a kapitányságra és ott tanúként kihallgatták. Ettől kezdve a sértettünket nevezzük Jenőnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése