A Sárospataki hasfelmetsző!!!! Csak Istennek tartozom elszámolással!!!!
Történetünk kezdetekor 1989. szeptember hónap vége felé, a hét közepén járunk. Megszokott napi feladatokat végzi az ügyeletes tiszt a Borsod meggyei Rendőr-főkapitányság Központi Ügyeletén. A vezetés már megérkezett, a szokásos napi jelentéseket már leadta, lassan már 10.00 óra és hál istennek még komolyabb bejelentés nem történt. Kényelmes forgó foteljébe leülve a monitorokat figyelte. A nyugalmat a BM.-s telefon harsány csörgése szakította meg. A Sárospataki Rendőrkapitányság ügyeletese tett bejelentést mely szerint a reggeli órákban a vár alatti Bodrog folyó partján egy helyi horgász, az ágakra felakadva egy férfi holttestet talált a vízben.
A helyszínre kiérkező helyi nyomozók, miután kiemelték a testet észlelték, hogy az ismeretlen személy bűncselekmény áldozata lett. A Pataki kollégák a megkezdett szemlét megszakították, a helyszínt az ügyben illetékességgel és hatáskörrel rendelkező megyei életes nyomozók kiérkezéséig biztosították. Az esetet rögtön jelentették a Bűnügyi Osztály vezetőjének, aki azonnal a forrónyomos csoportot, majd az egész osztályt ugrasztotta. Ment mindenki, az életesek és a betörési nyomozók is és természetesen a főnökeink is. A forrónyomos csoport, parancsnokból, szemlebizottság vezetőjéből, két fő nyomozóból, vizsgálóból és bűnügyi. technikusból, valamint a rendőrorvosból állt. Mindenki gyorsan és izgatottan készült, toll, jegyzettömb, mappa, elemlámpa, fegyver a hónalj táskába elrejtve, bilincs tokba és indulás le az udvarra. Ott gyorsan elosztották, ki melyik kocsival megy, azt ki vezeti. Lassan össze állt a kb. 10 Lada gépkocsiból álló konvoj és tűz Sárospatak. A kocsikban érezhető volt a feszültség, nem nagyon szóltunk egymáshoz, mindenkinek járt az agya, vajon mi történhetett. Belülről spannoltuk magunkat, el kell kapjuk a tettest, nem úszhatja meg.
A kapitányságra érkezve a nagyterembe mentünk, ahol a helyi nyomozók, körzeti megbízottak, majdnem a teljes Sárospataki rendőr állomány jelen volt. Forgács László r. alezredes kapitányságvezető – későbbi megyei Főkapitány, majd Országos Rendőrfőkapitány – fogadta a különítményünket. Röviden ismertették az addigi megállapításaikat. Kiérkezésünkig a helyi zsaruk megállapították, hogy az elhalt azonos egy lengyel származású 30 éves Sárospataki lakossal aki előző nap délután a lakásáról eltávozott és azóta nem tért haza. Szülei elmondása szerint a szeretett kutyája elszökött az udvarról és azt indult el megkeresni. A kutya késő éjjel haza ment, rajta sérülést nem láttak. Daragó Laci – Kisparancsnok – leosztotta a feladatokat, a szemlebizottság már el is indult a helyszínre. Minden megyei nyomozópáros mellé be lett osztva egy helyi kolléga aki területi és személyi ismeretekkel rendelkezett. Tanúként kellett ki hallgatni a sértett szüleit a fiuk életviteléről, szokásairól, baráti köréről, esetleges haragosairól, az előző napi mozgásáról, a viselt ruházatáról. Továbbá munkahelyi vezetőjét, közvetlen munkatársait szintén ki kellett hallgatni a sértett életvitelével kapcsolatban. Ezt a feladatot Melindával mi kaptuk. A többi kollégára az ilyenkor szokásos feladatok vártak. Elindult a tervszerű apró sziszifuszi munka, Gőzerővel beindultunk. Az előző esti és éjszakai igazoltató lapok kigyűjtése, az igazoltatott személyek elszámoltatása, hol merre kivel milyen célból jártak, kit láttak, észleltek e gyanús személyt vagy körülményt, továbbá ismerték e a sértettet, Őt látták e, ha igen hol és kivel, és mit csinált. A területen élő veszélyes és különösen veszélyes bűnözők, valamint rendőrhatósági felügyelet alatt álló személyek elszámoltatása, alibiztetése. Korábban élet elleni, vagy erőszakos garázda jellegű cselekményeket elkövetők ellenőrzése. A környéken rendszeresen horgászók, halászok, csónakkal rendelkezők a szemközti oldalon horgonyzó hajók legénységének felkutatása, meghallgatása. Mindenkit aki csak tud segíteni, információt szolgáltatni azokat fel kellett kutatnunk. Egy csapat a területen az előző egy hónapban elkövetett bűncselekmények iratait tanulmányozták át, kiemelt figyelmet fordítva azon ügyekre melyeket feltehetően az esti vagy éjszakai órákban követtek el. Ezen adatok a későbbiekben még nagy jelentőséggel bírnak. Helyi kollégák eligazították a „ füleseiket „ Mi ezt úgy mondtuk, hogy ilyenkor szétkapjuk a területet, jól megkeverjük a szart és csak úgy potyognak ki a balhék. Sokszor tettük rendbe a kapitányságok felderítési mutatóját, hisz nagy erőkkel voltunk jelen és szinte minden csavargóhoz hozzá nyúltunk:). A végzett munkáról jelentést készítettünk, amit a vezetőink menet közben kiértékeltek és annak tükrében adták az újabb feladatokat. Melindával a lakásukon kerestük meg az áldozat szüleit. Érthetően, mindketten nagyon rossz állapotban voltak, az édesanya be volt nyugtatózva, így a papát tudtuk csak meghallgatni. Elmondta, hogy a fiuk egy csendes kicsit naiv agglegény volt nem udvarolt senkinek. A helyi Városgazdálkodási Vállalatnál mint segédmunkás dolgozott reggel hattól délután kettőig, a fizetését mindig maradéktalanul haza adta. Ha valamit akart venni, akkor édesanyja adott neki pénzt. Munka után mindig haza ment, nem csavargott el, éjszakára soha nem maradt ki. Alkoholt csak nagyon ritkán, családi ünnepek alkalmával kis mértékben fogyasztott. Barátja nem volt, senki nem járt hozzájuk. A kutyáját nagyon szerette, szinte minden idejét vele töltötte. A kutyával délutánonként gyakran sétálni ment a város központjába és a vár környékére. Előző napon míg a fiú dolgozott a kutya a nyitott kapun kiszökött és elszaladt. A sértett mikor haza érkezett, először a házuk környékén kereste eredménytelenül, majd közölte, hogy bemegy a központba, hátha ott valaki látta a kutyáját, azóta nem látták. Ekkor az idő l8.00 óra körül volt. Ma délelőtt a rendőrség értesítette őket, hogy gyermeküket megölték és a Bodrogba dobták. Elmenetelkor szürke nadrág, szürke zakó, bordó magas nyakú garbó és fekete cipő volt rajta. Igazolványt, pénzt nem vitt magával, csak a kulcscsomóját. Kérésünkre az apa átadott a fiáról készült fényképet. A munkahelyén sem a közvetlen főnöke sem kollégái érdemleges adattal szolgáltatni nem tudtak. A sértettet egyszerű, kicsit bugyuta embernek tartották, amit mondtak neki azt elhitte, szerintük kicsit lökött volt. A fényképről a technikusok gyorsan másolatokat készítettek és azt szétosztották az adatgyűjtésben részt vevők között.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése