Versényi Miklós – A Sárospataki hasfelmetsző V. rész

Béla a következőket mesélte el. Csütörtökön egész nap otthon volt, de már nagyon unatkozott, így felment a város központjába. Oda este 19.00 óra körüli időben érkezett. Beszélgetett a haverjaival egy közeli padon, nézték, hogy nem jön e olyan részeg akit ki lehetne zsebelni, de semmi. Próbált egy kólára valót lejmolni, de senkitől nem kapott pénzt. Már sötét volt, a haverok haza mentek, Ő még maradt Sétálgatott a téren, nyolc óra már elmúlt amikor találkozott a gyilkosunkkal, nevezzük Gonosznak.
Gonosz egy nála jóval idősebb fiú volt, talán 21 éves lehetett. Kicsit tartott tőle, mert mindig össze vissza beszélt, olyan volt mint akinek „nem tiszta az agya.” Azt is beszélték róla, hogy sárga papírja van. Folyton Jézust emlegette és néha úgy beszélt mint a papok. Sokszor mondta, hogy Ő az Isten. Tudta, hogy mindig van nála egy tőr. Pár szót váltottak, amikor oda lépett egy szőkés hajú férfi, akit látásból ismert, tudta, hogy a Városgazdálkodásnál dolgozik és valami furcsa, talán lengyel neve volt. Ez a férfi megkérdezte, hogy nem láttak egy kutyát, az Ő kutyáját, mert otthonról elcsavargott. Béla mondta, hogy nem látta, de ekkor Gonosz megszólalt. Én láttam, egy órája lenn szaladgált a vár alatt a Bodrog parton, gyere megmutatom hol volt. A sértett szemmel láthatóan örült, hogy meg lesz a kutyája és elindult a gyilkosa után. Béla is ment hisz ráért, és nem gondolt semmi rosszra. A térről egy rövid kis utcán hamar leértek a vár előtti füves részre, ahol teljesen sötét volt, csak a várban lévő lámpák fénye szűrődött ki. A sértett nevén szólongatta a kutyáját, de az nem jelzett és nem is jelentkezett. Közben Gonosz elvezette őket a gátra, annak a folyó felőli oldalára. A szemük ekkor már megszokta sötétséget, jól látták egymást. Ott minden előzmény nélkül Gonosz előkapta a tőrt és szó nélkül azzal kétszer hátba döfte a szerencsétlen, aki hangosan felnyögött, majd a gát oldalába lerogyott. Béla a történtek láttán megdermedt, nagyon félt, meg sem tudott szólalni. A sértett még élt, hörgött, száján fújta ki a vért. Gonosz maga elé mormogott „ rossz ember vagy, hát miért nem tudtál a kutyádra vigyázni.”, közben a hátára fordította a testet, majd a tőrt bal kezébe fogva hegyével a sértett mellkasához nyomta, és jobb kéz tenyér részével, annak végére egy nagyot ráütött. A tőr recsegve tövig a testbe hatolt, ekkor azt két kézzel megfogta és lefelé megrántva felvágta a hasát és „ hát kellett ez neked, na most ez kellett „ szavakat mondta. A sértett ekkor már nem mozgott, semmi életjelet nem adott. Béla a látottaktól rosszul volt, öklendezett, mozdulni sem tudott a félelemtől. Gonosz ráparancsolt „ segíts, be kell dobni a vízbe, fogd meg a lábát és húzzuk”. A tanú mondta, hogy Ő fél nem meri megérinteni a halottat. De mivel látta mire képes ez az ember, nem mert ellenkezni. Megfogta a sértett egyik lábát, a másikat a gyilkos és a gazon keresztül húzni kezdték a. víz irányába a testet, melynek két karja élettelenül a fej mellett nyújtva hátrafelé lógott. Ahogy a partra értek a zakó már lecsúszott a sértettről. A túlpartról és az ott horgonyzó hajókról átszűrődő világítás gyenge fényénél látta, hogy Gonosz a zakó és a nadrág zsebét átkutatja, biztos pénzt keresett, de azt nem tudta, hogy abban talált e valamit A zakót félre lökte, majd térdig a vízbe gázolva a testet óda behúzta, és várta, hogy az elsüllyedjen, vagy a sodrás elvigye. Béla rémülten látta, hogy a sértett felállt, ekkor a gyilkos utoljára lesújtott, még egyszer hátba döfte, amitől az előre a vízbe zuhant és a sodrás lassan elvitte onnan. Ekkor a gyilkos megfenyegette, hogy ha erről, ami történt bárkinek mer szólni, beszélni, akkor őt is megöli. A fiatal gyerek nagyon félt, mindent megígért, majd gyorsan haza ment. Azóta ki sem mert mozdulni a lakásából, a látottakról senkinek nem beszélt. Látszott Bélán, hogy az igazat mondta el, és nagyon megkönnyebbült. Kikéredzkedett WC.-re majd inni kért, hoztunk neki egy flakon ásványvizet. Közben azonnal jelentettük a Kisparancsnoknak a fejleményeket. Külön csapatot szerveztek Gonosz elfogására, a lakóhelyének „ meg hippelésére „házkutatásra. Egy másik csapat Béla lakását kutatta meg és a jegyzőkönyvi kihallgatásához a nagykorú nővérét hozták be törvényes képviselőnek. Bélát tanúként hallgattuk ki, a történteket részletesen elmondta, majd haza engedtük. Későbbiekben a helyi kollégák a kis kárértékű lopásokért majd, Őt és társait is kihallgatják. Közben az elfogás sikerült Gonoszt azonnal Miskolcra a Főkapitányságra szállították, ahol a vizsgáló Dr. Ladányi Gábor gyanúsítottként hallgatta ki. Természetesen mindent tagadott, semmiről nem volt hajlandó nyilatkozni. Őrizetbe vétele megtörtént, majd később a megyei Ügyészség elrendelte az előzetes letartóztatását. A házkutatás során nem találtuk meg a véres ruházatot és az elkövetés eszközét a tőrt sem. Béla kihallgatása alatt a nagyteremben, már állt a „bál”, több láda sör és akinek már nem volt feladata abból bőven fogyasztott. Mindenki boldog és felszabadult volt. Megérte keményen dolgozni, ismét bebizonyosodott, hogy szervezett, összehangolt csapatmunkával lehet eredményt elérni. Persze szerencse is kell!!!! Haza felé Miskolcig, ahány kocsma csak nyitva volt, oda „bekukkantottunk.” Az életes nyomozók munkájának itt van vége. Az elkövető személyét felderítettük, elfogtuk. Már csak az iratokat kell rendezni és azokat további eljárás lefolytatása végett át kell adni a Vizsgálati Osztálynak. A vizsgáló fogja „lefinomítani” az ügyet, további kihallgatások, szembesítések, bizonyítási kísérlet, helyszínelés, szakértők kirendelése, szembesítések. Ha minden összeállt, akkor az ügyet vádemelési javaslattal megküldik az illetékes Ügyészségnek.