Versényi Miklós – A Bárányok Némán Hallgatnak! II. rész

A szemle befejezését követően ott az út szélén Kisparancsnok kiosztotta a feladatokat, és beindult a daráló.
Közben a főkapitányságon tanúként hallgatták ki a Gazdát. Elmondta, hogy Árpád juhászt már több éve foglalkoztatta. Miskolc határába egy éve költöztették a nyájat, ahol egy új építésű ház pincéjében alakították ki a lakrészét. Szállást, élelmet, egy kis borocskát, havonta némi pénzt, évente egy öltöny ruhát és cipőt kapott, de ha bármire szüksége volt, azt megkapta. Nem volt nagy igényű ember.
Árpád a munkáját becsülettel és szorgalmasan elvégezte, soha nem lopta volna meg. Egy kis füzetben pontosan napra készen vezette az állatállománnyal kapcsolatos dolgokat. Szépen ceruzával beírva vezette az esetleges elhullást, a szaporulatot stb. Május végén megtörtént a nyírás, a gyapjút Egerben adták le, a pénzt haza vitte. Árpád nem volt bőbeszédű ember, barátja nem volt, családjával nagyon régen már nem tartotta a kapcsolatot. A nyájat a repülőtér szélén a Sajó parton és a Szirmabesenyő határában lévő Kocka tó partján legeltette. Megállapodásuk értelmében a szaporulatból évente meghatározott számú állat az juhász tulajdona lett, ezek húsából, vagy a tejből készített sajt eladásából csinált magának egy kis plusz pénzt.
Árpádot alkatából adódóan is félénk embernek ismerte meg, nem hőbörgött nem kötekedett, ha valami nem tetszett neki csak az orra alatt mormogott és káromkodott. Nem tett említést arról, hogy valaki megfenyegette volna, vagy haragosa lenne. Általában este tíz körül a kaput bezárta, majd ment aludni és már korán, úgy fél hat körül már a jószágok között serénykedett. A ház felső lakrészéhez kulcsa nem volt. Tudomása szerint a juhász csak nagyon ritkán hagyta el a telket, néha bement Szirmára, annak is az alsó végére kenyeret és bort venni. Ott a közeli kocsmákat is meglátogatta és megivott egy pár pohár bort. Ha néha egy kicsit kapatos volt akkor sem kötekedett.
Két hetente szerdai napon elment a Zsarnai piacra szétnézni, ott vette magának a körmölő bicskát is. A napokban említést tett, arról hogy nézeteltérése volt egy közelben legeltető juhásszal, a terület miatt, de végül megbeszélték a dolgokat. Húsvétkor tett említést fiatal suhancokról, akik az útról bekiabáltak, incselkedtek vele, de ahogy a kapuhoz ment azok elszaladtak. A szemlét követően megszámlálták az állatokat, abból nem hiányzott egy sem. Az ismeretlen elkövető, a házból egy üveg bort tulajdonított el.
A nyomozó csoport pedig megkezdte az ilyenkor szokásos adatgyűjtést, személyek ellenőrzését, alibiztetését. Ezekre most, részletében nem térek ki, de csokorba foglalva megkísérlem érzékeltetni a munka nagyságát, mely időben is több hetet vett igénybe. Az első két hétben, aki csak élt és mozgott ezzel az üggyel foglalkozott, később már csak az életes nyomozók és az ORFK.-ról Hernádi Jancsi által vezetett 3 fős „ különítmény” segítette munkánkat. Ezek az idegenlégiós fiúk hétfő déltől péntek délig dolgoztak velünk, majd haza utaztak pihenni.
Lássuk milyen feladatok vártak ránk:
Sértett jellemére, az elkövetést megelőző napi mozgására, általa látogatott kisboltok, kocsmák feltérképezése, ott dolgozók meghallgatása. A közelben lakók, a béka telep, a raktárak, üzemek, a repülőtéren dolgozók kikérdezése, rendszeresen azon az útvonalon, a kompon közlekedők feltérképezése, azoktól adatok beszerzése. Szirmán, a Szürke házban, a Zsarnai, és a Csorba tavi víkend telepen élő bűnözők elszámoltatása, alibiztetés. A Zsarnai piacon az ott rendszeresen árusító késesek meghallgatása, az ottani kocsmákban információ gyűjtés. A Sajón és a közeli Kocka tavon horgászók, oda fürödni járók felkutatása, meghallgatása. Környező juhászok megkeresése, elszámoltatása. Egerben megtudtuk, kik voltak jelen a gyapjú leadásakor és a pénz átvételekor, ezen személyek megkeresése. Húsvétkor azon a területen gyalogosan mozgó – feltehetően locsolkodók- suhancok felderítése. Az újságokban felhívást tettünk közre kérve, hogy jelentkezzenek azon személyek, akik a bűncselekmény feltételezhető időpontjában azon az útszakaszon járművel, vagy gyalogosan közlekedtek, illetve ha az eseménnyel kapcsolatban bármilyen információval rendelkeznek. A megkeresett személyek száma megközelítette az ezres nagyságrendet.
Külön érdemes megemlíteni a helyszíntől kb. 600 m-r lévő úgynevezett „ szürke házat”. Ez egy hosszú két emeletes épület volt, nagyon lelakott állapotban. Itt többségében, önhibájukból kilakoltatott, munkanélküli személyek laktak és sok volt köztük a büntetett előéletű is. Több lakásban tisztességes, munkában megöregedett idős házaspárok is laktak, sokan rendelkeztek munkahellyel ők a környezetüket is tisztán tartották. A lakosok összetételére figyelemmel, nagy volt az „átmenő forgalom,” jöttek haverok, rokonok, ismerősök, pár napig ott tartózkodtak, majd elmentek. Csak az ott élők, illetve ott megfordult személyek ellenőrzése több hetet vett igénybe.
Természetesen felállítottuk a verziókat, hogy miként történhetett a bűncselekmény
Spontán betörés, vagy állatlopás, mely során Árpád megzavarta az elkövetőt és üldözte a kapun túlra. Ugyan ez csak itt célirányosan a birkanyírásért kifizetett összegért jöttek.
Másik elképzelés, hogy valami haragosa bántalmazta, és a gyilkosság után volt csak a lakás feltörése.
Mivel rendszeresen 22.00 óra körül a kaput bezárta, valamilyen módon a pince lakrészéből ki csalták. Erre utalt a ház falán talált kavicsdobálástól származó nyomok. Mivel fizikai adottságából és a jelleméből kialakított kép alapján egy félős, gyáva ember volt, és ha ki mert menni a kapun kívülre – bár lapátot vitt magával – akkor ott kinn, olyan személy volt, akiről feltételezte, hogy azzal el tud bánni. Feltehető hogy az elkövető egyedül volt és a juhász zsebében talált kendőt azért kötötte annak nyakába, mert annál fogva vonszolta be a pince lejáróba.
Az úton történt támadás után Árpád még élt, és miután bevonszolták a pince ajtó elé, ott verték szét a fejét a helyszínen talált nagyméretű kővel, majd ezt követően törtek be a házba. A helyszíni szemle adata ezt támasztották alá.
Kirendelt szakértők megállapításai:
Az igazságügyi orvosszakértő a rendelkezésére bocsájtott helyszíni szemle és a boncjegyzőkönyv alapján megállapította, hogy az elhalt háti részén talált hámhorzsolásos sérülés nagy valószínűséggel a test vonszolásakor keletkezett. Az elhalt orrcsontja darabosan törött. A halált a helyszínen feltalált nagyméretű kővel a fejre, annak is a bal oldalára mért több, fentről lefelé irányuló nagy erejű ütés miatti agysérülés okozta. Az ütésekkor a fej alátámasztott helyzetben volt, tehát az áldozat feje jobb oldali arcféllel a betonon feküdt.
Daktiloszkópus ( ujjnyom) szakértő a helyszíni szemle során rögzített ujj és tenyérnyom töredékek között 2 db ujj és egy tenyérnyomot azonosításra alkalmasnak talált. Ilyen ügyekben természetesen először ki kell zárni, hogy a keletkezett nyomok nem a vétlen személyektől származnak. Jelen esetben is ez történt. Az elhalt ujj és tenyérnyomát a proszektúrán a bűnügyi technikus levette. Megkértük azokat a személyeket akik az elmúlt hat hónapban a házban jártak, hogy fáradjanak be a Főkapitányságra és tőlük is levettük a szükséges mintákat. Ezek után az összehasonlító vizsgálatot a szakértő elvégezte, mely sajnos számunkra rossz eredményt hozott, a nyomok a vétlen személyektől származtak.
Hasonlóan negatív eredményt hozott a helyszínen talált és a lakás ajtajának felfeszítésére használt eszközökről rögzített szagnyom is. A helyszínen annyira erősen dominált a birka szag, hogy minden mást elnyomott.