2015. január 20., kedd

Versényi Miklós – Szendrőlád II. rész

A holttestet igazságügyi kétorvosos boncolás céljából a Miskolci megyei körházba szállították. A soron kívül végrehajtott boncolás során megállapították, hogy a nénit megerőszakolták melyet a külső és belső nemi szerven talált sérülések megerősítettek. A szájban és a torokban lévő elváltozások alapján oda feltételezhetően valamilyen tárgyat dugtak le. A sértett halálát fojtás következtében beállt fulladás okozta. A sértett hüvelyéből kenetet vettek, vérmintát, hajmintát, valamint a körmeinek levágásával anyagmaradványokat biztosítottak.
A szerológus szakértő a hüvelykenetben ondót talált, melynek vizsgálata során vércsoportot tudtak azonosítani, mely a későbbi bizonyítás során nagyon fontos lehet.
Az akkor hatályos Büntető Törvénykönyv alapján ez a cselekmény a – Btk.166. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – ütközött. Minősítő körülmény fennállása esetén a büntetés sokkal súlyosabb lehet. Ebben az esetben a különös kegyetlenség volt megállapítható.
A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés:
A különös az elkötés módjára vonatkozik. E minősítés akkor alkalmazható, ha a cselekmény végrehajtása az élet kioltásával rendszerint velejáró kegyetlenséget lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, az emberi méltóság mély megalázásával vagy az elkövető emberi mivoltából kivetkőzve véghezvitt ölési cselekmények vonhatók. Elsősorban a sértettnek okozott sérülések száma, súlya és jellege alapján állapítható meg; ezekből általában következtetés vonható az elkövetés embertelenségére. (BH 2007. 34.)
A következő verziót állítottuk fel. A sértett ismerhette a támadóját, hisz késő este, vagy éjszaka beengedte a lakásba. Ott egy nemi erkölcs elleni támadás történt, mely feltehetően a lelepleződéstől való félelem miatt torkollott emberölésbe.
Amíg folyt a helyszíni szemle addig a mi elfoglaltuk a Tanácsházát és annak udvarán lévő orvosi rendelőt, itt lett a főhadiszállásunk kijelölve. Gyors feladat kiosztás követően megkezdtük az ilyenkor szokásos munkánkat. Többen a Fő utca két oldalát járták végig házalással. Kovács Sanyika ( Söndör ) a kocsmákat zug kimérőket ellenőrizte – kecskére káposztát effektus –. Több kolléga a sértett szokásaira, életvitelére, az oda járó személyekkel kapcsolatban gyűjtött adatot Egy csapat a szabadlábon lévő és korábban vagyon elleni – lopás, rablás – elkövetőit ellenőrizték számoltatták el.
Mi Melindával ellenőriztük a korábban erőszakos, garázda és nemi erkölcs elleni bűncselekményeket elkövető és a faluban lakó személyeket. Ezeket az embereket behoztuk a Tanácsházára és ott elszámoltattuk, az általuk mondott alibit leellenőriztük.
Több kemény bűnözővel beszélgettünk el és ilyenkor természetesen vártuk tőlük az infókat is. Azok akik nem megrögzött, konok bűnelkövetők voltak, természetesen segítőkésznek mutatkoztak, adtak tippeket személyekre és ígéretet tettek, hogy megpróbálnak beszélni balhés manuszokkal, hátha valamelyik köpni fog.
Mire a kiosztott feladatokkal végeztük és a jelentéseket elkészítettük, bizony már éjfél körül járt az idő. Mindannyian az orvosi rendelőbe gyülekeztünk, leadtuk jelentéseinket és szóban röviden a vezetőinknek is beszámoltunk az elvégzett feladatainkról. A vezetőink természetesen javaslatokat is vártak tőlünk a továbblépést illetően. Ez egy nagyon jó módszer volt, hisz ekkor hallottuk azt hogy a többiek milyen információkhoz jutottak és több esetben a részadatokból összeállt, kialakult egy új jó vonal, amit természetesen a másnapi végrehajtandó feladatok sorába fel is írt Kisparancsnok.
Fáradtak voltunk, de Söndör mint máskor is vidámságot vitt a dolgokba. Mivel Ő becsületesen a kapott feladatnak megfelelően lejárta az összes kocsmát, zugkimérést, éjszakára már igen mókás állapotban volt és mivel amúgy sem volt egy szűkszavú gyerek, na most aztán pörgött rendesen a nyelve. Mindenki szóbeli jelentésébe bele kotnyeleskedett, mindegyikhez volt kiegészítése, persze mindezt akadozó nyelvel. Mi már röhögtünk, amikor engedélyt kért szólni.
Csacsovszki László osztályvezető nagy türelemmel mosolyogva intette le mindig Söndört. Jól van Sanyika ezt már hallottuk, de főnök jelentem – vágott közbe Söndör –, de ismét leintették. A végén már mindenki dőlt a röhögéstől, főleg akkor amikor engedélyt kapott, hogy akkor most Ő foglalja össze a csapat aznapi munkáját. Hát a beszámolójából megtudtuk, hogy hol mérnek nagyon jó bort, meg milyen jó melle van a kocsmárosnénak és egyébként is igen jó emberek élnek a faluban, és Ő mindenkit nagyon szeret és ide vissza fog jönni vadászni. Csacsó főnök másnapra Söndört az összes kocsmából és borkimérőből azonnali hatállyal kitiltotta és testhezálló feladatot szabott ki neki, bent kellett ülnie a rendelőben és az iratokat rendezhette. Miután már aznapra nem volt további feladat, és aránylag közel voltunk Miskolchoz, így haza mentünk aludni. Másnap reggel 07.00 órakor indultunk vissza Szendrőládra hogy újult erővel vessük magunkat a tettes után.
A bázison már ment az eligazítás a feladatok leosztása, és folyattuk a munkánkat. Egymás után hoztuk be a személyeket és folytak a kihallgatások, de a tettes személyére vonatkozóan érdemleges adat nem jött fel. Ebéd idő után voltunk amikor a tanácson dolgozó egyik hölgy egy nagyon jónak tűnő adatot mondott el nekünk. Délben haza ment megebédelni, amikor a szomszédjában lakó egyedül élő idős hölgy elpanaszolta neki, hogy azon az éjszakán amikor Joli nénit megölték, egy helyi férfi az Ő lakásába is be akart menni, de nem nyitotta ki neki az ajtót hanem hangos szóval elzavarta onnan.
Azonnal a néni lakására mentünk, ahol Ő elmesélte, hogy két nappal korábban már éjfél körül járhatott az idő amikor az udvarról beszűrődő zajra és a szomszéd kutyájának ugatására ébredt fel. Nem kapcsolta fel a lámpát, csak oda ment a félig beüvegezett bejárati ajtóhoz, ami zárva volt, és kinézett az udvarra. Az utcai közvilágítás jól bevilágította az udvart, így Ő kifelé mindent jól látott, de Őt nem látták. Ekkor lépett az ajtó elé a közelben lakó általa csak gúnynévről ismert fiú, aki szemmel láthatóan részeg volt. A késői látogató kopogtatott és nevén szólongatva kérte, hogy engedje be.
A néni ráförmedt, hogy takarodjon onnan, mit akar egy idős nőtől késő éjszaka. A válasz nagyon rövid és egyszerű volt, „hát baszni.”
A tanú megrémült és kiabálva zavarta el onnan a késői lovagot, majd segítségért kiáltozott. Ezt meghallva a férfi azonnal kiszaladt az udvarról és rohant a lakásuk irányába. Egész éjjel nem mert lefeküdni, mert tartott attól hogy a férfi vissza jön és rátöri az ajtót. Másnap sem mert senkinek szólni félelmében, de miután meghallotta, hogy azon az éjszakán megölték Joli nénit, így vette a bátorságot és a történteket elmesélte a szomszédasszonyának aki a Tanácson dolgozik. A nénit kocsival azonnal bevittük a bázisra és ott a vizsgálók jegyzőkönyvezték a tanú vallomását.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése